Málna

A fás szárú bogyósok között üzemi méretekben is nagy hagyományokkal rendelkező gyümölcs. Házikrtben is népszerű, de termesztési körzetekben honosodott meg a termesztése. A piaci helyzet változásai miatt a teremsztés erősen visszaesett, pedig kiváló ízű, nagyon sok felhasználási módra alkalmas termésű.

Friss fogyasztása, exportja, de gyümölcsíz, gyümölcsital és hűtőipari alapanyagként is keresett. Gyümölcsleves, édességek alapanyaga és tejipari felhasználása is jelentős az utóbbi években.

Táplálkozási jelentőségét az intenzív íz és zamatán túl a 20-30 mg/100 g C-vitamin, az A-, B1-, B2-, B9-, E-, K-, P- vitamin tartalma, magas ásványi anyag tartalma adja. B1 vitaminból 20, B2 vitaminból 30, biotinból 2,3 mikrogramm van 100 g termésében. Karotinból 0,8 mg, E-vitaminból 1,4 mg, B6 vitaminból 0,05 mg /1000 g termés tartalom jellemző. Cukorból 5-10 %, szerves savakból 1,2-1,5 % található a gyümölcsben.

Beltartalmára jellemző értékek között fehérjéből 1,2 g, szénhidrátból 5,4 g és rostból 9,1 g van 100 g termésben. Ásványi anyagok közül a káliumból 172 mg, kalciumból 27-40 mg, magnéziumból 18-24 mg, nátriumból 4 mg, foszforból 12-45 mg van 100 g termésben. A mikroelemek tartalma 0,4-0,6 mg vas, 0,21 mg cink, 0,1 mg réz és 0,08 mg mangán 100 g termésben.

A természetgyógyászat a vércukor tartalmára és keringésre, szívműködésre gyakorolt kedvező hatását emeli ki.

Az árutermelő terület 85 %-a támrendszeres és ennek nagy része viszonylag jó állapotban van. Az öntözött terület sajnos csak 10 % nagyságrendű, az állományok fele mondható jó állapotúnak. Kézi betekarítása miatt szezonális kézimunka igénye jelentős. Fenntartó tápanyag ellátása a termésbiztonság, a termés mennyiségének és minőségének eléréséhez elengedhetetlen. Szilárd kijuttatású és tápoldatos technológiával jól kivitelezhető.

Tápanyagellátás általános szempontjai

Tápanyagigényes növény. Fajlagos igénye kálium túlsúlyos, de nitrogén és foszfor igényi is magas. A tápanyagellátás tervezésekor átlagosan 6 kg N, 1,6 kg P2O5 és 7 kg K2O hatóanyaggal számolhatunk egy tonna terméshez. A klóros műtrágyázással a termés csökkenése a 40 %-ot is elérheti és veszzők fejlődésse is rosszabb. Klórérzékenysége miatt szulfát alapú kálium trágyákat kell választani. A vas és magnézium tényleges, vagy relatív hiánya miatt a sárgulás gyakori tünet.

Tápanyagellátása a gyümölcsökre jellemzően mindig legalább két év termését befolyásolja. A tavaszi ellátás adott év termésének fejlődését befolyásolja, majd a termővesszők érettsége, a termőrügyek mennyisége és minősége a következő év termésének alapját határozza meg. Egészében viszont a tő kondicióján keresztül az egész ültetvény termőképességét, beállottságát is meghatározza a tápanyagellátás.

Gyökérzete sekélyen helyezkedik el, és fejlődése, aktivitása jellegzetesen két ciklusban intenzívebb. A tavaszi ciklus a virágzásig tart, majd a második augusztus elejétől október elejéig intenzív. Talajigénye a túl kötött szerkezetre, túl magas mésztartalomra érzékeny. A termőréteg vastagságára a nagy vízigény miatt is fontos. Gyengén savanyú kémhatás mellett fejlődik legjobban. Intenzív termesztése csak öntözéssel biztonságos.

A tápanyag és vízigény csúcsát a terésérést megelőző időszakban éri el.

Növényvédelem általános szempontjai

Feltöltés alatt!