Lucerna és maglucerna

Lucerna és maglucerna

Pillangós évelő takarmánynövényként a szántóföldi növények között nagy jelentőségű, a kukorica mellet a legfontosabb takarmány növényünk. A legnagyobb terméstömeget biztosítja egységnyi területen. Magas és kiemelkedő minőségű biológiai értékű fehérje tartalma mellett a levegő nitrogén megkötése, hasznosítása, valamint aktív, mély és erős gyökérzete miatt környezeti szempontból is kiemelten hasznos növény.

A légköri nitrogén hasznosítására a gyökérzetén kölcsönös haszonnal együtt élő (szimbiózis) Rhizobium baktériumok teszik alkalmassá. Gyökérzete intenzíven működő, mélyre hatoló. A talaj mély rétegeiből is hasznosítani képes a tápanyagot és vizet. Talajjavító hatása közismert a gazdálkodók körében. Vetésforgóban is kiváló hatású kultúra.

Tápanyagellátás általános szempontjai

Nagy termésproduktuma miatt is tápanyagigényes kultúra. Nagy nitrogénigényű, de a levegő nitrogén hasznosítása miatt csak a szükséglet egy részét kell a tápanyagellátásban pótolni. A foszfor meghatározó tápeleme. Kálium szükséglete nem kiemelkedő, de az ellátásnál a túladagolás kerülendő, mert minőségromlást okoz az indokolatlanul nagy mennyiség. Kénigényes, és a mikroelemek közül különösen a bór és molibdén hiányára érzékeny.

Fajlagos tápanyagigénye 100 kg szénatermésre: 2,5 kg N, 0,7 kg P2O5, 1,7 kg K2O, 3 kg CaO és 2,5 kg MgO hatóanyag.

Tápanyagellátásánál a telepítést megelőző tápanyag feltöltés meghatározó. A szükséges tápanyag mennyiséget a teljes termesztési időszakra a terméshozam alapján tervezett mennyiséggel kalkulálunk. A megosztást a telepítéskor, majd az első termőév végétől tenyészidőn kívül évenként kijuttatott mennyiségek tervezése jelenti.

Ennek megfelelően a tápanyagellátás jellemzői:

- Nitrogénből telepítéskor jó adottságú és ellátottságú talajon a szükséglet 20-25 %-át, 30-60 kg/ha N hatóanyagot juttatunk ki. Laza, rosszabb adottságú talajon 60-80 kg/ha mennyiségre lehet szükség telepítéskor.Fejtrágyázást kora tavasszal végezzünk, és öntözött termesztésben érdemes úgy megosztani a nitrogén mennyiségét, hogy a kaszálások után is célszerű kisebb mennyiségeket kijuttatni.

- Foszfor feltöltésnek és ellátásnak meghatározó szerepe van. A foszfor teljes mennyiségét csak jó, jobb minőségű talajon célszerű kijuttatni. Gyengébb ellátottságú, lazább talajon csak 180-200 kg/ha jusson ki telepítés előtt. A szükséglet maradékát pedig az első év végétől a tenyészidőn kívül arányosan megosztva alaptrágyaként juttatjuk ki.

- Káliumból a szükséglet összes mennyiségét kötött talajon a telepítés előtt dolgozzuk be. Laza talajokon 200-240 kg/ha telepítés előtti feltöltés után a foszforhoz hasonlóan megosztott alaptrágyázással kerüljön ki a a hátralévő mennyiség.

- A kénigényt a foszfor műtrágyával, illetve szükség esetén megfelelő mennyiségű káliumszulfát műtrágya kijuttatásával fedezzük.

-Magnézium ellátáottsági probléma esetén tavaszi magnézium fejtrágyázással, vagy lombtrágyázással pótoljuk a hiányt.

- A bór, és/vagy molibdén hiány esetén lombtrágyázással célszerű a kicsi mennyiségű, de annál fontosabb szerepű  mikroelemek pótlását.

Növényvédelem általános szempontjai

Feltöltés alatt!

Növényvédelmi Technológiák

Feltöltés alatt!

Tápanyagellátási Technológiák

Feltöltés alatt!

Tápanyagellátási Alapismeretek

Feltöltés alatt!