A friss fogyasztásra, feldolgozó ipari felhasználásra és tárolásra termesztett gyökérzöldségek változatos technológiai sajátosságaik, jelentősen eltérő tenyészidejük ellenére hasonló tápanyag igényűek. Jellemző kálium igényességük, ami csak a kifejezetten friss fogyasztású, általában korai, rövid tenyészidejű fajtáknál tér el jobban.
Az öntözött gyökérzöldségeket a gumós zeller kivételével közvetlenül nem szerves trágyázzuk. Nagy termésmennyiségük tápanyagigényét műtrágyával kell biztosítani, illetve a szervestrágyázást követő évben vetni a még jó ellátottságú területre.
Szántóföldön a sárgarépa, petrezselyem, zeller a sorrend a felületnagyságban. Hajtatásban a hónapos retek, a csomózott sárgarépa és petrezselyem jelentősek, termesztési tájkőrzrteiben meghatározó bevételi forrást jelentenek.
A fajlagos műtrágyaszükséglet adataiból is kitűnik, hogy általánosan magas káliumigényű növények van szó. A foszfort illetően csak a téli retek magas foszforfelvétele emelkedik ki. A nitrogén esetében pedig a cékla alacsonyabb igénye érdemelhet említést.
Gyökérzöldségek műtrágyaszükséglete a fajlagos igény alapján (MÉM NAK, 1981 nyomán)
Növény |
Hatóanyag szükséglet; kg/1 t termés |
|||
---|---|---|---|---|
N |
P2O5 |
K2O |
N/K |
|
Petrezselyem |
3,0 |
1,8 |
6,0 |
1:2,0 |
Sárgarépa |
4,0 |
1,5 |
5,0 |
1:1,4 |
Zeller (gumós) |
3,5 |
2,0 |
6,0 |
1.1,7 |
Cékla |
2,4 |
1,4 |
6,0 |
1:2,5 |
Téli retek |
3,0 |
3,2 |
6,0 |
1:2,0 |
Hónapos retek, hajtatott |
3,1 |
0,9 |
4,1 |
1:1,3 |
Torma |
12 |
6,5 |
25 |
1:2,1 |
A petrezselyem talajigényére is jellemző, hogy a nedves talajt szereti. Kötöttebb talajon is termeszthető, ha jó a talaj szerkezete. A tápanyag utánpótlást illetően igényesebb, érzékenyebb, mint a sárgarépa. Magas káliumellátottságot igényel, sóérzékenysége miatt az egyenletesebb tápanyagellátás indokolt. A tápelemek arányában a petrezselyemnél kicsit magasabb a N és alacsonyabb K-t kell biztosítani. mész és kénigényes.
A sárgarépa a meszes, jó szerkezetű, állandó nedvességtartalmú talajt kedveli. Nagyon fontos az egyenletes víz- és tápanyagellátás, mert sóérzékeny. Bór és kénigényes. A vizsgálatok szerint a szulfát alapú kálium műtrágyázás javítja, növeli a karotin képződést. A jó kálium ellátás a gyökérvastagodás kezdetétől meghatározza a termés minőségét, elsősorban színét, szárazanyag tartalmát és ezzel a tárolhatóságot is. De befolyásolja a tárolhatóságot a betegség ellenálláson keresztül is.
A vegetatív túlsúly a kisebb etrmés és rosszabb minőség mellet a területen megerősödő betegségek miatti nagy veszteségek oka is, melyet az esetleges tárolási veszteségek tovább halmoznak.
Gumós zeller tápanyag tekintetében igényesebb növény. Jobb minőségű talajon, szakszerű tápanyagellátással és öntözve termeszthető eredményesen. Sóérzékenyebb, mint a sárgarépa és petrezselyem. Mikroelemekre igényes. Cink, réz, kén és különösen bórigényes, ezért talajvizsgálatnál a mikroelemekre ki kell térni. Szükség esetén alaptrágyaként vagy lombtrágyaként kiegészítéssel a hiányokat pótolni kell. A tenyészidőszak végre erősen emelkedő és magas K igényét az ellátásnál feltétlenül figyelembe venni.
Cékla a jó minőséghez legigényesebb a jó tápanyag ellátottságra. Klóros műtrágyázását a gyűrűsödés miatt kerülni kell. Nitrogénigénye kisebb, mint a többi gyökérzöldségé, és túladagolása érzékenyen reagál, rontja a répatest minőségét, színeződését. Gyengül a minőség, mert a halvány, lazább szövetű termés rosszul, nagy veszteséggel tárolható. Elsősorban mangánigényét emeli ki a szakirodalom, de az átlagosnál nagyobb a vas, és mikroelem érzékenysége nem hagyható figyelmen kívül. Ezért a zellernél javasolt teljes talajvizsgálatot célszerű elvégezni a céklánál is.
A hajtatott hónapos retek az érzékeny zöldségnövények közé tartozik. Laza, jó tápanyag-ellátottságú, magasabb szerves anyag tartamú humuszos homoktalajok a legkedvezőbbek a termesztéshez. Nagyon fontos az egyenletes víz és N ellátás. Gumóképződéskor legnagyobb a tápanyag és vízigénye. A nitrogén ellátásra a legérzékenyebb.
Alacsony nitrogén szintnél kicsi a lomb, gyenge a gumófejlődés. A gumó könnyebben pudvásodik és csípős lesz. Nitrogén túladagolásakor nagy lombja mellett a gumó lassan fejlődik, világos, vörös helyett inkább rózsaszínű. A túlöntözéssel együtt a túl gyors növekedés gumórepedéshez vezet. A jó K ellátás a gumóminőséget, a pultállóságot, mély színt biztosítja és a felrepedés elkerülése miatt is fontos.
A torma talajban nem válogat, szinte mindenhol termeszthető. Természetesen jó minőséget csak jó szerkezetű és tápanyag ellátottságú területen várhatunk. Rossz feltételek esetén a gyökér elágazódik, vékony marad, értéktelen lesz. Közepes, 40-50 t/ha szerves trágya mellett a vizsgálati eredmény szerint szükséges ellátást igényel tavaszi N fejtrágyázással.
A gyökérzöldségek tápanyagszükséglete a termésmennyiség és tápelemigény szerint határozható meg, a talaj tápanyagtartalmának függvényében. A fajtacsoport is módosítja a tápanyagszükségletet, a rövid típusú fajták kisebb hozamúak, tápanyagszükségletük is kisebb. Az öntözött kultúrák 50-100 %-kal nagyobb hozama szintén lényegesen magasabb tápanyagszükségletet is jelent.
Gyökérzöldségek tervezhető hozama ( t/ha)
Növény |
Tenyészidő |
Tervezhető hozam, ha a termőképesség |
||
---|---|---|---|---|
alacsony |
közepes |
magas |
||
Petrezselyem |
rövid |
10-20 |
20-30 |
30< |
hosszú |
20-25 |
25-25 |
35< |
|
Sárgarépa |
rövid |
15-20 |
20-25 |
30< |
hosszú |
30-45 |
45-70 |
70< |
|
Zeller |
|
15-20 |
20-25 |
35< |
Cékla |
|
15-20 |
20-40 |
40< |
Téli, nyári retek |
|
15-20 |
20-25 |
25< |
Hónapos retek |
|
10-15 |
15-20 |
20< |
Torma |
|
5-10 |
10-15 |
15< |
Megjegyzés: A termőképesség megfelelője, alacsony= túl laza, túl kötött, közepes=középkötött, gyengébb minőség, magas=középkötött, magas humusztartalmú talajon.