Konzervuborka tápoldatos Rosier tápanyagellátása

Minta technológia, általános feltételekkel. Eltérő körülmények esetén korrekció szükséges.

A konzervuborka Rosier tápanyagellátása a kertészeti termékekre fejlesztett komplett termékekre épül, melyek a létfontosságú tápelemeket tiszta formában, vivő és ballasztanyagok nélkül tartalmazzák. A technológia a teljes tápelem ellátásra törekszik, melyben a kultúra igényét optimálisan elégíti ki, ezzel gazdaságosan, felesleges költségek és környezetszennyezés nélkül ad hatékony megoldási lehetőségeket a különböző adottságú termesztéshez.

Tápanyagigény, tápanyagfelvétel jellemzői

A konzervuborka termesztés sikere az intenzív kertészeti termesztés példája is lehet. Jó évjáratban a valamikor 1,5-3 kg/m2 terméssel szemben támrendszeren már 20 kg/m2 feletti terméssel is találkozunk. Az egyébként nem kiemelkedő tápanyag igényű növény ezekkel a magas termésszintekkel lett jelentős tápanyagfogyasztó.

Az intenzív fajták tápoldatos termesztésben csak jelentős műtrágya mennyiséggel adnak megfelelő eredményt. A tápanyag-utánpótlásban a tápelemek mennyisége és aránya, az ellátás folyamatossága egyformán fontos szempont. A szabadföldi konzervuborka és a hajtatott kígyóuborka tápanyagigénye és táplálása eltérő. Az intenzív támrendszeres konzervuborka technológiája az utánpótlás rendszere, kivitelezése viszont nagyon közelít a hajtatáséhoz.

A tápelemek felvétele 1 t termésmennyiségre vetítve átlagosan 2,0 kg N, 0,15 kg P2O5, 4,0 kg K2O, 2,0 kg CaO és 0,5 kg MgO hatóanyag. Az ellátásban alapként a felvétel, azaz a fajlagos tápanyag igény mennyiségét vegyük figyelembe a fejlődési fázisoknak megfelelően differenciálva.

Az elsősorban vegetatív partenokarp fajták folyamatos és intenzív növekedésének fenntartása jelenti tehát a fő feladatot a termő időszakban. A tápanyag és vízellátást természetesen a csapadék viszonyokat figyelembe véve kell végezni. A rossz vízellátás és a párahiány gyakran okozza a tápanyagfelvétel és egyéb élettani folyamatok zavarát. A tápanyagigény és a termésmennyiség alapján kell az egy tenyészidőszakra szükséges hatóanyag mennyiségeket tervezni. Intenzív síkművelésű és kordonos termesztésben is számolhatunk ezekkel az adatokkal.

Konzervuborka tápanyagigénye szabadföldön termésszint függvényében

Termésszint

kg/m2

Szükséges hatóanyag; g/m2

N

P2O5

K2O

CaO

MgO

4

16

10

24

14

3,4

6

26

14

35

21

5,0

8

30

18

45

26

6,4

10

42

24

60

35

8,5

15

65

35

98

52

13,0

20

86

50

130

70

17,0

Támrendszeres uborkában az 1 m2 területet 1 folyóméternek vehetjük.

A tápanyagigényt a talajtípusok eltérő tulajdonságai a tápanyagszükségletet is befolyásolják. A tápelemek mennyiségének változását az utánpótlásban irányadóként lehet figyelembe venni. A tápanyag ellátottsággal együtt a szükségletet ennek megfelelően számoljuk, illetve módosítjuk. A táblázat korábban készült és a hagyományos termesztésre vonatkozó értékeket tartalmazza.

A konzervuborka tápanyagigényének változása különböző talajokon; kg/t (TERBE, 1986 nyomán)

Talajtípus

Hatóanyag; kg/1 t terméshez

N

P2O5

K2O

Laza (homok)

3,0-3,7

2,0-2,2

4,7-5,7

Középkötött (csernozjom)

1,9-2,1

1,5-1,9

4,0-5,0

Középkötött (erdő)

2,1-2,5

1,8-2,1

4,6-5,6

Kötött

2,1-2,5

1,8-2,1

4,7-5,7

Az alsó értékek a magas, a felsők alacsony talaj tápanyag-ellátottság esetére vonatkoznak.

Konzervuborka tápanyag ellátása (HÓDOSSY-MILOTAY-SICZ, 1995 nyomán)

Fejlődési időszak

N szükséglet; kg/nap /ha

N-K arány

N-P-K arány

Keléstől szedésig

2,5

1:1

2:1:2

Szedéstől 6 hétig

3,6

1:2

2:1:4

Szedés alatt

4,2

1.1,5

2:1:3

A műtrágya szükséglet hozamközpontú szemlélet szerinti adatai különböző termésszintekre azt mutatják, hogy a hagyományos tápanyagszükséglet számításhoz viszonyítva a magas hozamok tápanyag szükséglete kisebb mértékben növekszik mindhárom makroelem esetén. A fajlagos igénnyel számított szükséglet a közepesen magas termésszintig megegyezik a hozamközpontú tervezéssel

Konzervuborka hozamközpontú hatóanyag szükségletének változása; kg/ha (3RPSystem, 2009)

Termés; t/ha

N

P2 O5

K2O

40

112

58

142

60

141

72

176

80

160

79

193

100

168

80

195

középkötött, közepes ellátottságú talajon

A tápanyagszükséglet változása szabadföldi zöldségtermesztésben; %-ban (TERBE, 1986 nyomán)

Talaj

kötöttség

N ellátottság

P2O5 ellátottság

K2O ellátottság

ala-
csony

köze-
pes

magas

ala-
csony

köze-
pes

magas

ala-
csony

köze-
pes

magas

laza

+74

+52

+30

+9

+9

-5

+22

+9

-5

középkötött

+13

0

-15

+13

0

-15

+13

0

-15

kötött

+22

+9

-5

+15

+9

-5

+22

+9

-

Megjegyzés: + = nagyobb szükséglet, növelni kell a közepesre számított értéket,
- =kisebb szükséglet, csökkenteni kell a számított (javasolt) hatóanyag mennyiséget.

Tápanyagmegosztás nagyságrendje a zöldségnövények tápoldatos termesztésénél; %

Technológia

Alaptrágya*

Startertrágya

Fejtrágya tápoldattal

N

P

K

N

P

K

N

P

K

Kiegészítő tápoldatos

0-10

70-80

45-50

20-30

0-10

25-30

60-80

0-10

25-30

Intenzív tápoldatos**

0-10

20-50

20-50

10-15

10-20

10-25

75-90

30-70

25-50

Hidrokultúrás

0-0

0-0

0-0

1-5

5-10

1-5

95-99

90-95

95-99

* Megjegyzés: mélyen bedolgozott , vagy közép mélyen egyszerre starterként is
** Megjegyzés: startertrágya sekélyen bedolgozott szilárd és tápoldatos beöntözés együtt

Alaptrágyázás

Vetés, ültetés előtt a talajvizsgálati eredmények ismeretében harmonikus tartalék és indító készletet célszerű kijuttatni sekély, 15-20 cm, esetleg közép mély, 20-25 cm-es bedolgozással. Ennél mélyebbre a sekély gyökerezés miatt kötött talajon sem célszerű lejuttatni.

A mésztrágyázást a felvehető kalcium ellátottság és a talaj pH ismeretében megválasztott meszező anyaggal, az alaptrágyázáskor kell elvégezni.

Konzervuborka alaptrágyázása szabadföldön, középkötött, közepes ellátottságú talajon

Kijuttatási időszak, fázisTermésszint (kg/ha)MűtrágyaDózisMegjegyzés

A táblázat megtekintéséhez be kell jelenkezni.

BejelentkezésRegisztráció

Tápoldatozás

A tápoldattal kijuttatott műtrágyamennyiségek kg/ha/hét adagban vannak megadva. A tápoldatozásnál fontos figyelembe venni a csapadék mennyiséget. Jelentősebb csapadéknál a tápanyagot csökkentett vízmennyiséggel, megemelt töménységgel, feltétlenül ki kell juttatni a kimosódás pótlására. Tartós lehűléskor a tápanyag mennyiségét is csökkentenünk kell a növény felvételének lelassulása miatt. Ekkor a lombtrágyázás szerepe az amúgy is intenzívebb növényvédelmi kezelésekkel összekötve megnő.

A tápoldatozás heti adagját a talaj típusa szerint 2-3 részletben célszerű kijuttatni, úgy hogy először mindig a plusz vizet, majd a tápoldatot csepegtetjük. Az egyszeri víz, illetve tápoldat adag ne legyen több 3-6 l/m2-nál. Homokon a napi tápoldatozásra is szükség lehet a nyári kánikulában és ekkor az egyszeri adag csak 15-20 kg/ha.

Palántanevelésben az erős gyökérzetű, ellenálló palánták komplex táplálást igényelnek. Az első lomblevelek megjelenésekor a tápoldatozást Rosasol 17-9-29, majd a kiültetés előtti időszakban a Rosasol 15-30-15, 0,1-0,2 % oldattal végezzük. Talajon elsősorban a Rosasol 17-9-29, tőzeges jellegű keveréken az indítás után már inkább a Rosasol 15-30-15, foszfor dús komplex ajánlható. A tápoldatozás gyakoriságát, illetve a tápoldat töménységét a palántaföld só szintjének ellenőrzésekor mért EC érték szerint kell módosítani.

Kiültetéskor Rosasol 15-30-15, 0,1-0,2 % beöntözés segíti a palánták gyökeresedését. Hűvös időben érdemes kevés vízzel magasabb töménységű kálium túlsúlyos tápoldattal erősíteni a palántákat.

Szedésig: az időjárástól, elsősorban a hőmérséklettől függően 1:1 N/K arányú legyen a tápoldat összetétele, és a vízigény, illetve növekedés függvényében a tápoldatozás gyakorisága.

Szedés idején az uborka teljes terhelésben van és a legnagyobb tápanyagmennyiséget igényli. A program szerint felhasznált hetenkénti műtrágyamennyiség (10 kg/m2 feletti terméshez) 0,5-1,5 dkg/m2. A tápoldat töménysége általában 0,1 % alatti. Csapadékos időszakban viszont a kimosódott tápanyag pótlását kevés vízzel, jóval magasabb töménységgel, 0,2-0,3 %-kal kell elvégezni. Különösen fontos megelőzni a laza homoktalajokon a kimosódásból eredő fejlődés visszaesést, melyet az átmeneti tápanyag hiány okoz.

A vegetatív jellegű fajták nitrogén igénye a tápanyagszegény homoktalajokon jóval magasabb. Különösen az aszályos időszakokban kell a megfelelő nedvesség és nitrogén ellátásra odafigyelnünk.

A tápoldathoz, elsősorban homoktalajokon jelentkező magnéziumhiány esetén magnézium-nitrátot kell adagolni hetenként 0,2-0,3 dkg/m2 mennyiségben. A tenyészidőszak végén 0,7- 1,0 dkg/m2 heti adagra lehet csökkenteni az összes műtrágyamennyiséget. Ca hiányos talajon a kalcium-nitrát kiegészítés nem maradhat el. A nitrogén kiegyensúlyozására a kiegészítő kalcium-nitrát mennyiségének harmada kálium-szulfát, vagy fele mennyiségű kálium-nitrát adagolása szükséges.

Tápoldatozás hetenkénti programja sík művelésű és támrendszeres konzervuborkában, 100-150 t/ha terméshez

Kijuttatási időszak, fázisTermésszint (kg/ha)MűtrágyaDózisMegjegyzés

A táblázat megtekintéséhez be kell jelenkezni.

BejelentkezésRegisztráció

Lombtrágyázás

Az uborka nagy leveleivel a lombtrágyázás hálás növénye. Gyorsan, nagyobb mennyiségű tápanyagot képes felvenni. A növényvédelemmel egy menetben 7-10 naponként elvégzett komplett lombtrágyázás a növény és a lomb erősítését, jobb kondícióját biztosítja. Az uborka betegség fogékonysága miatt a biológiailag aktív, a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség fokozását jelentő Fosfitex kezelések szerepe nagy.

Kondicionálásra, a komplett mikroelemes Rosasol mellett a gombabetegségek megelőzésének elősegítésére Fosfitex Zn/Mn kezelés javasolható palántázás után 2,5 l/ha, 400-600 liter vízzel permetezve. 14 naponkénti ismétléssel, majd a Fosfitex Zn/Mn az intenzív növekedés serkentésére. A Kalcium hiány megelőzésére a gyökeresedés időszakában a Gyökér kalciumos starter, majd a Rosatop-Ca speciális lombtrágya oldat használata javasolt.

Konzervuborka lombtrágyázása 7-10 naponként a növényvédelemmel együtt

Kijuttatási időszak, fázisTermésszint (kg/ha)MűtrágyaDózisMegjegyzés

A táblázat megtekintéséhez be kell jelenkezni.

BejelentkezésRegisztráció