Mák komplett tápanyagellátása

Minta technológia, általános feltételekkel. Eltérő körülmények esetén korrekció szükséges.

A tápanyagigény és tápanyagfelvétel jellemzői

A mák tápanyagfelvételében is meghatározó a sekély és jellemzően gyengébb gyökérzete, különösen a fejlődés korai szakaszában. Tápanyagigénye ugyan nem kiemelkedő, de a gyakorlatban elvárható megfelelő terméshez, étkezési máknál 0,8-1,0 t/ha szemtermés, valamint ipari máknál 2,0 t/ha körüli tokterméshez már jó tápanyag ellátottság mellett is szükség van műtrágyázásra.

A mák fajlagos tápanyagigénye

Tápelem

N

P2O5

K2O

CaO

MgO

Kg/t

100-150

60-100

80-100

20-30

3-4

 

Mák tápanyagszükséglete megfelelő termésmennyiséghez (0,8-1 t/ha mag, 2-2,3 t/ha máktoktermés)

Tápelem

N

P2O5

K2O

CaO

MgO

Kg/ha

100-150

60-100

80-100

20-30

3-4

 

Kritikus tápanyagfelvételi szakaszok

A mák fejlődésének korai szakasza mind az őszi, mind tavaszi termesztése során is kritikus a genetikailag adott lassú fejlődése, valamint az abban az időszakban hideg talaj és átlagos hőmérséklet miatt is. A könnyen felvehető startertápanyag tehát jelentős a technológiában.

A nitrogén túladagolás a minőség, illetve növény-egészségügyi szempontok miatt is kerülendő. Megfelelő talaj előkészítés és alaptrágyázás esetén a virágzás körüli kiemelt tápanyagfelvétele biztosított.

 

A mák komplett tápanyagellátása

 

Alaptrágyázás

Minden esetben, nagyon kevés kivétellel, az őszi talajműveléssel kerüljön a gyökérzónába a foszfor és kálium teljes mennyisége. Őszi bedolgozással kerülhet szerves trágya a mák alá, de inkább az elővetemény legyen a szerves trágyázott. A nitrogén egyharmada legyen a vetés előtt kijuttatott mennyiség, de a bedolgozás mélysége csak sekélyen, 10 centiméterig történjen.

 

Startertrágyázás

Az amúgy is vontatott korai fejlődés, a hideg talaj miatti rosszabb foszfor felvétel miatt nagyon fontos eleme a technológiának. A startertrágyázás vetéssel egy menetben, a jó minőségű Microphos MoZn mikrogranulátum starterrel a vetőmaghoz keverve is elvégezhető. A mikroelemes foszfortúlsúlyos műtrágya teljesen vízoldható, így a korai ellátásban nagyon fontos szerepe van. A starter trágyázásnál természetesen az alaptrágya mennyiségét arányosan csökkenteni kell.

 

Startertrágyázás lombon

A növényvédelemmel, gyomirtással egy menetben is elvégezhető a Gyökér starter lombtrágyázás a tőlevélrózsás állapotban, amikor már megfelelő felvevő lombfelület alakult ki. A magas foszfor, kalcium és alacsony nitrogén tartalmú lombtrágya azonnal hat és segít a korai fejlődésben.

 

Kondicionáló lombtrágyázás

A növényvédelemmel egy menetben juttatható ki a harmonikus összetételű Rosasol 23-7-23 emelt mikroelemes komplett lombtrágya. Olyan állományokban javasolt a használata, ahol a kondíció javítására szükség van, illetve a nitrogén fejtrágyázás hatásának ellensúlyozására, a betegségekkel szembeni ellenálló képesség javítására.

 

Kötődés javítása, bórtrágyázás

A termés mennyiségének javítására a bórtrágyázás a virágzást kezdetekor célszerű elvégezni. A Rheobor különleges kalcium-borát hatóanyaga lassú, de biztos hatású. Perzselésmentes kezeléssel alkalmazható a szokásos növényvédelmi kezeléssel egy menetben.

 

A mák komplett tápanyagellátásának programja

Fejlődés, időszak

Műtrágya

Adagja, kg/ha

Megjegyzés

Őszi alaptrágyázás

NPK 0-10-24

400-600

mélyműveléssel

Magágykészítéskor

Nitrogén (28-34 %)

150-200

 

Vetéssel

Microphos MoZn

20-25

Vetőmaghoz keverve

Tőlevélrózsás (tavasz)

Nitrogén (28-34 %)

150-200

 

Tőlevélrózsás ősz-tavasz

Gyökér

3-4 l/ha

Növényvédelemmel együtt

Szárbaindulás, növekedés

Rosasol 23-7-23

4-5

Növényvédelemmel együtt

Virágzás kezdete előtt

Rheobor

3 l/ha

Növényvédelemmel együtt

A tápanyagszükséglet változása szabadföldi zöldségtermesztésben; %-ban (TERBE, 1986 nyomán)

Talaj

kötöttség

N ellátottság

P2O5 ellátottság

K2O ellátottság

ala-
csony

köze-
pes

magas

ala-
csony

köze-
pes

magas

ala-
csony

köze-
pes

magas

laza

+74

+52

+30

+9

+9

-5

+22

+9

-5

középkötött

+13

0

-15

+13

0

-15

+13

0

-15

kötött

+22

+9

-5

+15

+9

-5

+22

+9

-

Megjegyzés: + = nagyobb szükséglet, növelni kell a közepesre számított értéket,
- =kisebb szükséglet, csökkenteni kell a számított (javasolt) hatóanyag mennyiséget.

Szabadföldi tápanyagmegosztás %-os nagyságrendje zöldségnövényeknél (TERBE, 2002)

Tenyészidő és tápanyagigény

Alaptrágya

Startertrágya

Fejtrágya

N

P

K

N

P

K

N

P

K

Hosszú, nagyigényű

0-10

80-90

45-50

20-30

0-10

25-30

70-80

0-10

25-30

Hosszú, kis igényű

0-10

80-90

50-100

40-50

0-10

25-50

40-50

0

25-50

Rövid, kis igényű

0-10

80-90

50-100

50-100

0-10

0-50

0-50

0

0

Szabadföldön egyszerre kiadható legnagyobb műtrágya adagok; kg/ha hatóanyag (TERBE, 2006)

Zöldségcsoport

Alaptrágya

Startertrágya

Fejtrágya

N

K2O

N

K2O

N

K2O

Sóra érzékenyek

50

200

50

100

50

100

Sóra közepes érzék.

80

250

50

120

50

120

Sóra nem érzékeny

100

300

50

150

80

150