Őszibarack komplett fenntartó tápanyagellátása

Minta technológia, általános feltételekkel. Eltérő körülmények esetén korrekció szükséges.

Az őszibarack Rosier tápanyagellátása a kertészeti termékekre fejlesztett komplett termékekre épül, melyek a létfontosságú tápelemeket tiszta formában, vivő és ballasztanyagok nélkül tartalmazzák. A technológia a teljes tápelem ellátásra törekszik, melyben a kultúra igényét optimálisan elégíti ki, ezzel gazdaságosan, felesleges költségek és környezetszennyezés nélkül ad hatékony megoldási lehetőségeket a különböző adottságú termesztéshez.

A tápanyagellátás kritikus pontjai

 

A tápanyagfelvétel legintenzívebb szakaszai a hajtásnövekedés, gyümölcsfejlődés és gyümölcsérés időszaka. A gyümölcsérés előtti időszak a rügydifferenciálódás miatt a következő év termésének is a megalapozója. Tehát a jó víz és tápanyagellátás a folyamatos termésbiztonságot jelenti.

A különböző fejlődési szakaszokban a tápanyag és vízellátástól függő legfontosabb tényezők:

  • Nyár közepéig – a hajtásnövekedés, gyümölcs-növekedés és rügydifferenciálódási időszak jó ellátására van szükség. Ez meghatározza, befolyásolja, következő év termését is. Az időszak ellátását Rosafert, alaptrágyázással, majd laza talajokon nitrogénes komplex fejtrágyázással tudjuk biztosítani.
  • A nyár végi ellátás – a termőrészek beérését, a következő év termésmennyiségét, és a fagytűrő képesség növelését, azaz a termesztési kockázat csökkentését segíti. így pl. Laza talajokon, a termésérés előtti kálium túlsúlyos fejtrágyázással a termés minősége, szállíthatósága javítható, a vesszők beérése jó lesz.

Lombtrágyázással történő kiegészítés élettanilag jelentős a hiánytünetek megelőzésében, a lombozat kondicionálásában és a termés minőségének javításában.

Tápanyagellátás hatása az őszibarack termőrügyeinek fagytűrésére és terméshozamára, 1983 (Szücs, 1986)

Kezelés

Fagykár,

%

Levél

K %-a

Termés,

kg/fa

Kontroll

27,5

1,90

24,3

N1

28,2

1,62

21,4

N4

30,0

1,73

22,7

K1

20,6

2,82

28,9

K2

17,4

3,31

28,1

N4K1

22,2

2,80

27,8

N4K2

20,1

3,16

28,4

Kezelések tápelem adagjai: K1 = 1200, K2 = 3600 kg K2O/ha telepítéskor 0-50 cm, N1 = 75 kg N/ha/év, N4 = 300 kg N/ha/év

Őszibarack táplálkozási zavarainak összefoglalása

N-hiány:

  • a kéreg vöröses-lilás elszíneződésű,
  • levelek sárgásak, majd vörösödnek és lehullnak
  • gyümölcs apró és torz

N-túladagolás:

  • rossz ízű a termés és rossz a szállíthatóság, fogékony, érzékeny, fagyérzékeny a növény

P-hiány:

  • előbb zöld, majd vöröses levélszín, keskenyebb a levél
  • hajtáscsúcson a levelek felállók, a növekedés gátolt

K-hiány:

  • levelek felfelé sodródnak és sarlószerűen a fonákhoz hajlottak
  • az ágak vékonyak, hajtáscsúcs elhal
  • virágképzés gyenge, a gyümölcs kisebb

Ca-hiány:

  • a fiatal levelek csúcstól kezdődően elhalnak, az erek elhalnak, ezért a lemez torzul

Ca-túladagolás:

  • leggyakrabban a Ca antagonizmusa miatt "mész klorózis", azaz vashiány tünetei jelentkeznek.
  • más mikroelemek hiánytünetei is jelentkezhetnek, mert a túlzott Ca tartalom egyaránt gátolja a Mg, B, Mn, Zn és Cu felvételét is. (A természetes Ca tartalom is lehet termesztést kizáró ok).

Mg-hiány:

  • legérzékenyebb a hiányra, középső levelek klorózis a széltől indul és vörös színeződés is jellemző
  • az idős leveleken elszíneződött foltok vannak és az elhalt részt vöröses gyűrű szegélyezi

Bórhiány:

  • a gyümölcshúsban elhalások, barna foltok vannak, töpped, egyenetlenül érik

Klórtöbblet:

  • gyakori a levélszélen perzselési tünet. A levélzet lehull. A gallyak elhalnak, a virágzás,
  • gyümölcskötődés sokkal gyengébb.

Rézhiány:

  • az őszibarack Cu-hiány jelzőnövénynek számít. A hiánytünetek a levelek növekedésének leállásával, a levélszél felpördülésével és levélhullásával jelentkeznek. Hajtás csúcsszáradás és "boszorkányseprűség" is kialakul.
  • idős leveleinek érköze finom erezet között sárgul, a fiatal levelek keskeny, deformált, hullámosak, a levélszél szabálytalan. A hajtások felkopaszodnak.

Vashiány:

  • a jellegzetes vas klorózis a hiány (tényleges, vagy relatív) mértékétől függően alakul ki és az egész növény elsárgulhat. A levelek elhalása, lehullása és a gallyak elhalása indul meg. Az őszibarack télállósága nagyon rossz. A levelek sárgulása a legfiatalabbaknál kezdődik.

Mangánhiány:

  • a finom érközi klorózis nagyon hasonlít a kezdődő vashiány tünetére, de a Mn-hiány nem a legfiatalabb leveleken kezdődik. Először márványozott sárgulás kezdődik a fő és oldal erek mentén. A sárgulás erősödésével hálós klorózis alakul ki "zöld erekkel", majd sárgásfehér pettyezettség is jellemző.
  • a pettyek elhalás után a száraz növényszövetek kiesnek és a levél lukacsos lesz. .

Cinkhiány:

  • az aprólevelűség általános tünet és rozettás a levélállás a rövid ízközök miatt. A kis levelek teljesen sárgultak, mereven felállók, merevek, görbültek, töredeznek. A fő és oldal erek zöldek maradnak. A gallyak törékenyek. A virágzásra és terméskötésre is rossz hatással van.
  • a gyümölcs húsában barna foltok keletkeznek

Termő őszibarack levélanalízis értékeinek változása az adott évjáráttól jelentősen függ. A tervezésnél ezt is célszerű figyelembe venni, hiszen a következő normál évjáratban megváltozik a felvétel dinamikája.

Nagy szárazság hatása a levél kálium tartalmára, sz. a. % (LILLELAND és BROWN, 1941)

Talajállapot, klíma

Levél kálium vizsgálati időpontok

VI. 26.

VII. 25.

VIII. 12.

VII. 26.

IX. 12.

Száraz talaj, aszályos

1,76

1,45

1,2

1,14

1,03

Nedves talaj, csapadékos

2,25

1,99

1,9

1,86

1,65

Különbség a nedves

körülmény javára; %

128

137

158

163

160

Műtrágya szükséglete a fajlagos igény alapján hagyományos termesztésben; hatóanyag kg/t terméshez (MÉM NAK, 1982)

Gyümölcsfaj

Talajtípus

N

P2O5

K2O

CaCO3 %

Őszibarack

laza

2,6

1,5

5,9

5

középkötött

2,4

1,6

6,4

10

kötött

2,2

1,7

8,0

15

Műtrágya igénye 1 tonna termés és hozzá tartozó növekmény neveléséhez, a tápanyagszükséglet megállapításához; kg/t ( SZŰCS, 2004 nyomán)

Gyümölcsfaj

N

P2O5

K2O

CaO

Őszibarack

1,5

1,1

5,6

2,3

Kajszi

2,2

0,9

4,4

2,3

Ca igényt csak semleges és savanyú talajon kell figyelembe venni.

Alaptrágyázás

A talaj tápanyagkészletének feltöltése, valamint a felvehető induló ellátás érdekében végezzük, és a szükséges tápanyag 30-80%-t alaptrágyaként jutatjuk ki technológiától függően. Hagyományos szilárd kijuttatású, nem, vagy csak kiegészítő öntözéses termesztésben az összes mennyiség 60-80 % az alaptrágya, és csak nitrogén fejtrágya kerül ki tenyészidőben. Kötött talajon is hasonló megosztást kell alkalmazni a korlátozott fejtrágya hatékonyság miatt. Intenzív technológiában inkább az 50 % alatti alaptrágya mennyiség jellemző, és a tenyészidőben kerül ki a tápanyag mennyiségének nagyobb része.

A Rosafert műtrágyák klórmentesek, a tenyészidőszakban hosszú ideig szolgálnak tápanyaggal, a NPK hatóanyagon kívül minden fontos mikroelemet is pótolnak. Az alaptrágyázást a talaj tápelem ellátottságának függvényében, valamint a technológia tápanyag megosztásának függvényében végezzük. Intenzív technológiában a magasabb foszfortartalmú komplex javasolt, ha starterkezelést nem végzünk. A magasabb nitrogén tartalom homoktalajon, illetve akkor indokolt, ha a nitrogén fejtrágyázás például öntözés hiányában bizonytalan.

Alaptrágyázás 12-16 t/ha terméshez

Kijuttatási időszak, fázisTermésszint (kg/ha)MűtrágyaDózisMegjegyzés

A táblázat megtekintéséhez be kell jelenkezni.

BejelentkezésRegisztráció

Fejtrágyázás

Az őszibarack fejtrágyázás lehetővé teszi a terméskötődés, a tavaszi fagykár, a termés terhelésével összhangban történő okszerű tápanyagellátást. Az alacsony termésű években az alaptrágya mennyiségén túl csak minimális, kondicionáló, fenntartó komplex trágyázásra van szükség. Erős terhelésű évben a jó minőségű termés tápanyag szükségletét, valamint a fák kondíciójának megtartását lényegesen nagyobb mennyiségű tápanyaggal elégíthetjük ki.

Egyszeri nitrogén kijuttatásra kötött talajon is szükség van. Időzítése a virágzás előtt 2-3 héttel történjen. Laza talajon a megosztott kezelés javasolt intenzív termesztésben, és szükség szerint nagy terhelésű évben még az őszi kezelésre is terveznünk kell egy kisebb adagot.

Nyár közepéig, kisdió méretű gyümölcsmnéretig, a nitrogén és kálium ellátás a fa életében döntő jelentőségű. A nitrogén a növekedést és a következő év terméshozamát, a kálium a rügydifferenciálódást és a fagytűrő képességet határozza meg. Ez az időszak a gyümölcsnövekedés, hajtásnövekedés és rügydifferenciálódás együttes szakasza. A hiányos táplálás esetén a rügydifferenciálódás nem megfelelő, ezért a következő évben csökken a termés, a fa „kihagy”. A termés tápanyagelvonása miatt a vesszők és a rügyek tápanyag-hiányosak lesznek. Ezek a részek későn érnek be, és fagyérzékenyek. Tehát egy rosszul táplált esztendő tönkre teheti több év eredményét is. Ezért a tápanyagellátás szempontjából kritikus időszaknak, öntözetlen körülmények között élettani és főleg az időjárási tényezők miatt, a nyár közepe és vége mondható.

Nyár végén, még a vegetáció leállása előtt kijuttatott nitrogén a nagy terhelésű években játszhat szerepet. A vesszők, a termőrészek beérését, a következő évi termésmennyiséget és a fagytűrő képességet is jelentősen javítja. Mennyisége az összes nitrogén igény 20-25 %-a is lehet, tehát kiegészítésre szükség van.

Fejtrágyázás szilárd műtrágya kijuttatással, felső öntözésnél, alaptrágyázott talajon

Kijuttatási időszak, fázisTermésszint (kg/ha)MűtrágyaDózisMegjegyzés

A táblázat megtekintéséhez be kell jelenkezni.

BejelentkezésRegisztráció

Tápoldatozás

A tápoldatozás jó lehetőség a növény vízigényének kielégítésére, és a tápanyagellátásra. A tápoldatozással a tenyészidőszakban a tápanyag mennyiség egy részét, a körülmények ismeretében a leghatékonyabb és a legcélszerűbben lehet felhasználni (vagy megtakarítani!). A termő fák intenzív tápoldatozásához, a virágzás végéig hetente 0,7-1,3 dkg/fa, virágzás után július végéig hetente 1,6-2,4 dkg/fa komplex műtrágya szükséges. A 0,05- 0,07 % tápoldat mennyisége (0,5-0,7 kg/1000 l) a nyári hónapokban 3-10 mm/hét.

Az alacsony humusz- és tápanyagtartalmú talajon álló, tiszta vízzel öntözött és a tápoldatozott ültetvényeket összehasonlítva, a június – augusztusban történő tápoldatos öntözés hatására, 40-80%-os virágtöbbletet is el lehet érni a jobb differenciálódással . Ezt a komplex hatás, és egyszerre több tényező kedvező hatása, kölcsönhatásának érvényesülése eredményezi.

Tápoldatozás alaptrágyázott talajon intenzív, termő gyümölcsösben

Kijuttatási időszak, fázisTermésszint (kg/ha)MűtrágyaDózisMegjegyzés

A táblázat megtekintéséhez be kell jelenkezni.

BejelentkezésRegisztráció

Lombtrágyázás

Az őszibarackban lombtrágya formájában kijuttatott tápanyag közvetlenül és azonnal hat. A talajban való kimosódás, megkötődés veszélye nem áll fenn. Hatása kevésbé vagy egyáltalán nem csapadékfüggő. Öntözetlen körülmények között az egyedüli módszer az átmeneti makro- és mikroelem hiányok vegetációs időn belüli mérséklésére.

A csonthéjasok a cinkhiányra általában érzékenyek, ezért az intenzív növekedés időszakában kijuttatott, emelt cinktartalmú komplett mikroelemes Rosasol 30-10-10 mikroelemes komplett lombtrágya kielégíti a csonthéjasok cinkigényét.

Érés kezdete előtt a gyümölcs méret növelése, az egyöntetű érés elősegítése érdekében a Rosasol 3-5-40 lombtrágyát kell alkalmazni. Azonosított mikroelem hiánybetegségek kezelésére, és gyors gyógyításában és megelőzésében a Rosier mikroelem oldatok nagy segítséget jelentenek.

A Fosfitex bioaktív lombtrágya a növényvédő szereket kiegészítve, azok hatását felerősítve, kiváló lehetőséget nyújt gombabetegségek elleni védekezésben. Adagja 2,5-3 l/ha, nagy permetlé mennyiséggel (400-1000 liter/ha oldattal). Virágzás végétől kezdve havonta egyszer alkalmazzuk.

Lombtrágyázási program őszibarackban, 7-10 naponként a növényvédelemmel együtt

Kijuttatási időszak, fázisTermésszint (kg/ha)MűtrágyaDózisMegjegyzés

A táblázat megtekintéséhez be kell jelenkezni.

BejelentkezésRegisztráció