Szamóca szilárd Rosier tápanyagellátása

Minta technológia, általános feltételekkel. Eltérő körülmények esetén korrekció szükséges.

A szamóca Rosier tápanyagellátása a kertészeti termékekre fejlesztett komplett termékekre épül, melyek a létfontosságú tápelemeket tiszta formában, vivő és ballasztanyagok nélkül tartalmazzák. A technológia a teljes tápelem ellátásra törekszik, melyben a kultúra igényét optimálisan elégíti ki, ezzel gazdaságosan, felesleges költségek és környezetszennyezés nélkül ad hatékony megoldási lehetőségeket a különböző adottságú termesztéshez.

A szamóca az a gyümölcs, melyet szinte zöldségnövényként termesztünk. Már a lágyszárú volta, a palántázáshoz hasonló szaporítása, valamint az utóbbi években terjedő egyéves termesztése miatt is azonos a zöldségnövényekével.

Népszerű korai bogyós gyümölcsünk, melynek területe nem nagy, 400-500 ha körül mozoghat, nagy kézimunka igénye miatt jellemzően kisüzemi termesztésben található. Ennek nagyobb része intenzívhajtatott, és területe lassan nő. A szamóca a kézimunka igényes, magas árbevételű, "pénzes" növények közé tartozik, de igényessége, illetve érzékenysége miatt bekövetkező sikertelenség következtében nagy a termesztők fluktuációja. A sikeres termesztők a legintenzívebb, ágyásos, fóliatakarásos rendszerben csepegtetett tápoldatozással termesztik. Talaj nélküli kultúrában is terjed. Terméseredményeik a hagyományos termesztési módnak többszörösét adják, ennek megfelelően a termesztés igen eredményes. Termőtájai alakultak ki, de termesztése kisebb mértékben szinte minden régióban jelen van.

A szamóca nagy tápanyagigényű só érzékeny és erősen klór érzékeny növény. Intenzív termesztésben gyakran csak egyéves növényként termesztjük, de nagy felületen több termő évben fenntartják. Ekkor az évelő gyümölcsökre vonatkozó tápanyaghatásokat is figyelembe kell fenni a termés és a kondíciót illetően is.

Tápanyag felvételére a viszonylag egyenletes N, a szedés végéig dinamikusan emelkedő K és P felvétel, valamint a szedés utáni, viszonylag nagyobb nitrogénigény jellemző. Utóbbi kielégítése a több évig termelő ültetvényeknél fontos, mert a rügydifferenciálódás rosszabb, ha szedés után a növény tápanyag hiányt szenved.

A szamóca általában érzékenyen reagál az egyoldalú ellátásra és a tápelem hiányokra is. A levelek elszíneződése, a bogyók méretének csökkenése a leggyakrabban tapasztalható jelek. A gyakori nitrogén és vashiány a rossz talajállapottal és túlöntözéssel is összefügg.

Az egyenletes N ellátásra igényes. A termésmennyiséget és minőséget befolyásoló kálium ellátásnál ezért szulfát alapú műtrágyákkal folyamatos tápanyag ellátást kell végezni, az optimális N/K arányt kell szem előtt tartani. A nitrogén túltrágyázás minőséget rontó hatása közismert.

A termés minősége szempontjából a bogyók növekedése és érése alatti kálium ellátás meghatározó.

Mészigényes, de a magnézium és vashiány is gyakran okoz sárgulásos tüneteket. Nagy vízigényű növény. Tápanyagfelvételben, illetve a tápanyagellátásban döntő a rügydifferenciálódást megelőző időszak. Ezért a termésszedés után végzett tápanyag-ellátás, tápoldatozás meghatározó a következő év terméshozamában. A virágzás és gyümölcsérés szakaszának jó víz és tápanyagellátásával biztosítjuk a nagy virágtömegét, és ebből adódóan a nagy termést.

A 10-15 t/ha feletti, nem kiemelkedő termésmennyiséghez 100 kg N, 50 kg P₂O₅ és 150-200 kg K₂O hatóanyag szükséges közepes tápanyag ellátottságú talajon.

Szamóca tápanyag vizsgálat során a klóros és klórmentes technológiák összehasonlításában a körülmények termésmennyiségre, méretre és minőségre gyakorolt eltérő hatása jól elemezhető. A klórmentes környezetben végzett vizsgálat eredményei termesztési környezetre nem ültethetők át, mert ott még több forrásból hozzáadódó klór növeli a klóros műtrágyával bevitt mennyiséget.

A legjobb terméseredményt egyértelműen és kimagaslóan a kálium-nitrát kezelés adta. A következő a kálium-kloriddal kombinált kálium-nitrát, mely a nitrát-szulfát kombinációnál jobb volt. A jó nitrogén ellátású kálium-klorid kezelés terméseredménye hasonló a nitrát-szulfát kombinációéval. A klórérzékenységet egyértelművé teszi a kálium-klorid alacsony nitrogén ellátással adott legrosszabb eredménye.

A szamóca levéllemezének tápelemtartalma a különböző fenofázisokban, a tápanyag ellátottság állapotától függően (BOULD, 1964)

A bogyók átlagsúlya a klóros, gyenge nitrogén ellátásnál kiugróan a legrosszabb. A legjobb a kálium-kloriddal kombinált kálium-nitrát, majd a szulfát-nitrát kombináció következik. A kálium-nitrát jobb a jó nitrogén ellátású kloridos kezelésnél, de a jobb kötéssel a legjobb terméseredményt adta.

A száraz anyag, és benne a cukortartalom a jó nitrogén ellátású kloridos kezelésben a legmagasabb, amit a klór stressz hatása megmagyaráz. A kálium-nitrát második eredménye a jó N/K arány minőséget meghatározó t szerepét igazolja. A többi kezelésből az alacsony nitrogén ellátású klóros kezelés gyenge minősége válik ki.

Tápelemekkel összefüggő, leggyakrabban előforduló tünetek:

• N-hiánynál: kicsi, merevtartású, sárga levelek, a levélszél, majd a lemez narancs-vörös, kevés, apró bogyó
• K-hiánynál: idősebb levelek széle sötétbarna, érközök világosodnak, de a főerek mellett zöld színű a levél
• Mg-hiánynál: az erek között sárgás, majd vöröses vonalas foltok, de a levélszél és erek mentén zöld marad
• Fe-hiánynál: a fiatal leveleken jellegzetes sárgulás, majd kifehéredés látható
• Cl-mérgezés: levélszél perzselt, foltban elhalások, kifehéredés

A tápanyag-utánpótlás sikerét is meghatározó egyéb tényezők összefoglalása szamócában:

• laza szerkezetű, gyengén savanyú, jó vízgazdálkodású talaj
• egyenletes vízellátás a nagy vízigény miatt, 10-30 mm/hét
• a tápanyagfelvétel dinamikáját követő tápanyagellátás, 1:0,5:1,5 NPK arányú táplálás, az intenzitástól, a tápanyag-ellátottságtól függően 300-600 kg/ha összes hatóanyaggal
• a virágzás és termésérés közötti szakaszon tápanyag és vízellátása a legintenzívebb, de a N felvétel a teljes tenyészidőszakban egyenletes, tehát annak 50-70 %-át szedés után és csak 30-50 %-át adjuk tavasszal

Szamóca tápanyagszükséglete, kg/ha termő ültetvényben (Szakirodalmi adatok nyomán)

A szamóca tápelem érzékenysége, (Szakirodalmi adatok)

A tápanyagszükséglet változása szabadföldi zöldségtermesztésben; %-ban (TERBE, 1986 nyomán)

Megjegyzés: + = nagyobb szükséglet, növelni kell a közepesre számított értéket,
- =kisebb szükséglet, csökkenteni kell a számított (javasolt) hatóanyag mennyiséget.

Szabadföldi tápanyagmegosztás %-os nagyságrendje zöldségnövényeknél (TERBE, 2002)

Szabadföldön egyszerre kiadható legnagyobb műtrágya adagok; kg/ha hatóanyag (TERBE, 2006)

Alaptrágyázás

Talajvizsgálat alapján a szükséges kiegészítéssel együtt sekélyen, ültetés előtt 20-25 cm-re bedolgozva javasoljuk elvégezni. Lazább talajon ennél sekélyebb bedolgozás is megfelelő, hiszen az öntözéssel a tápanyag a gyökérzónába kerül. Az intenzíven öntözött kultúráknál szükség szerinti szerkezetjavító szerves trágyázás ne maradjon el.

Bakhátas termesztésnél az alaptrágyát csak a bakhátba bedolgozva, annak mennyisége 30 %-kal csökkenthető.

Szamóca alaptrágyázás középkötött talajon, tápanyag-ellátottságtól függően

Fejtrágyázás

A felületre kiszórt és lehetőség szerint sekélyen bedolgozott műtrágyázással szakszerű és folyamatos ellátást tudunk biztosítani. A kijuttatást időben el kell végezni, célszerű sekélyen bedolgozni, hogy a tápanyag az öntözéssel le tudjon mosódni a gyökerekhez.

Szamóca fejtrágyázás szilárd kijuttatással, 15 t/ha feletti terméshez; esőztető, vagy mikroszórófejes öntözésnél

Lombtrágyázás

A lombra kijuttatott tápanyag segít a tápelem hiányok gyors leküzdésében, de jó ellátottság esetén is javítja a növények kondícióját, ellenálló képességét. Ezért javasoljuk a növényvédelemmel egy menetben a komplex lombtrágyák 7-10 naponkénti kijuttatását. A Rosasol komplett lombtrágyázás hatása gyors, nagyon nagy segítséget jelent a növénynek regenerálódásában, segít túljutni a kedvezőtlen időszakokon. Azonosítható mikroelem hiányok gyógyítására a lombtrágyázást Rosier mikroelem kelátokkal kell kiegészíteni.

A foszfit hatóanyag Európában kertészeti nagyüzemi kezelésekben kedvező hatását a legelsők között a szamócán tapasztalták. Tápoldat és lombtrágyaként egyaránt hatásos a hatóanyag a gyökérképződés serkentésével, illetve a termés minősége és mennyiségére kedvező hatásával.

A foszfit alapú Smaragd Extra, korábban Fosfitex bioaktív lombtrágyák speciális stimuláló hatásúak már a gyökeresedésre, és a virágzásra is. A lombon keresztül segítenek a növényvédelem hatékonyságának javításában, de a virágzás előtt indított kezelések kedvezőek a termés mennyiségére és minőségére is.

Szamóca komplett lombtrágyázása, 10 naponként a növényvédelemmel együtt

A permetlé készítésekor a Rosasol és egyéb műtrágyákat mindig utoljára és feloldva keverjük be. Keverési próba elvégzését minden új összetételnél javasoljuk.