Szilva komplett Rosier tápanyagellátása

Minta technológia, általános feltételekkel. Eltérő körülmények esetén korrekció szükséges.

A szilva Rosier tápanyagellátása a kertészeti termékekre fejlesztett komplett termékekre épül, melyek a létfontosságú tápelemeket tiszta formában, vivő és ballasztanyagok nélkül tartalmazzák. A technológia a teljes tápelem ellátásra törekszik, melyben a kultúra igényét optimálisan elégíti ki, ezzel gazdaságosan, felesleges költségek és környezetszennyezés nélkül ad hatékony megoldási lehetőségeket a különböző adottságú termesztéshez.

Általános jellemzők

Nagyüzemi, de főként kisüzemi és házi kerti termesztésben népszerű gyümölcs. Termesztési terület zsugorodik. A szilva területe valamivel nagyobb a kajsziénál, 7.000 ha alatt van, nagy része szórvány területeken. A fiatal ültetvények területe kisebb az őszi és kajszi barackénál.

A szilva jól fejlődik a televényes, meszes homok, vagy meszes öntéstalajokon, de a homokos és az agyagos vályogtalajokat egyaránt kedveli. Tápanyagszükséglet szempontjából elsősorban a N-, K-, Ca-, és Mg- ellátásra kell gondot fordítani. Mészkedvelő. Kémhatás (pH): határértékeik 6,2 - 8,2 között, optimumuk 6,5-7,0 pH érték.

A tápanyagellátás kritikus pontjai

A tápanyagfelvétel legintenzívebb szakaszai a hajtásnövekedés, gyümölcsfejlődés és gyümölcsérés időszaka. A gyümölcsérés előtti időszak a rügydifferenciálódás miatt a következő év termésének is a megalapozója. Tehát a jó víz és tápanyagellátás a folyamatos termésbiztonságot jelenti.

A különböző fejlődési szakaszokban a tápanyag és vízellátástól függő legfontosabb tényezők:

  • Nyár közepéig – a hajtásnövekedés, gyümölcs-növekedés és rügydifferenciálódási időszak jó ellátására van szükség. Ez meghatározza, befolyásolja, következő év termését is. Az időszak ellátását Rosafert, alaptrágyázással, majd laza talajokon nitrogénes komplex fejtrágyázással tudjuk biztosítani.
  • A nyár végi ellátás a termőrészek beérését, a következő év termésmennyiségét, és a fagytűrő képesség növelését, azaz a termesztési kockázat csökkentését segíti. így pl. Laza talajokon, a termésérés előtti kálium túlsúlyos fejtrágyázással a termés minősége, szállíthatósága javítható, a vesszők beérése jó lesz.

Tápelemek szerepe, felvétele, jelentősége

Nitrogén szerepe:

  • Kedvező hatású a termékenyülésre és a kötődésre, de a gyümölcs méretét nem növeli.
  • Hatással van a következő év terméshozamára, fa növekedésében meghatározó szerepet tölt be.
  • Pozitívan befolyásolja a törzs-, ág- és vesszőméretet, továbbá megfelelő ellátottságnál azok télállóságát is. A nyárvégén, időben kijutatott nitrogén hatására tavasszal magasabb lesz a fákban a N-koncentráció. Ez a hajtásnövekedés mellett a gyümölcsfejlődés első, N-igényes szakaszát is segíti.

Foszfor:

  • Általános élettani szerepet tölt be, hiányára a növekedés lelassul, a gyökér növekedése gátolt.

Kálium:

  • A nitrogénnel együtt termésnövelő hatású, a termés minőségének meghatározója.
  • Segíti a termőrügy-differenciálódását, jobb a virágzás, kevesebb a gyümölcshullás
  • Befolyásolja a termés mennyiségét és részben a méretét is
  • A gyümölcsök keményebbek, ízesebbek, jobban tárolhatók lesznek.

Magnézium hiányára termés csökkenéssel reagál.

Kalciumhiányra:

  • Jellemző az őszibaracknál a fiatal levelek a csúcstól kezdődően elhalnak, majd az erek elhalása miatt a levelek torzulnak.

Vas hiánya:

  • A növekedésre, télállóságra, vízgazdálkodásra hat negatívan.

Bór:

  • Elsősorban a kötődést, a gyümölcs minőségét befolyásolja, de a levelek és hajtás növekedését is befolyásolja.
  • a szilvánál a gyümölcs felreped, a színeződés rossz, a kötődés gyenge, a fiatal levelek kicsik maradnak, sárgulnak, a hajtáscsúcs elhalhat. A cinkhiány általános tünete az aprólevelűség és a rövid ízközök miatt kialakult rozettás levélállás.
  • A levek fő és oldalerei zöldek maradnak, a gallyak törékennyé válnak.
  • Hiánya a virágzásra és a terméskötésre is rossz hatással van. A gyümölcshúsban barna foltok keletkeznek.

Réz:

  • Hiánya könnyen jelentkezik, jelzőnövénye a szilva.Klór többlete gyakran okoz rendellenességet a kajszi és őszibaracknál.
  • A legérzékenyebb az őszibarack, de a többi csonthéjason is gyakori a levélszélen kezdődő perzseléses tünet.
  • A levélzet lehullhat, a gallyak elhalnak, a virágzás, gyümölcskötés sokkal gyengébb a normálisnál. Ezt az érzékenységet a műtrágya kiválasztásánál mindenképpen figyelembe kell venni, ezért lehetőleg szulfát alapú kálium műtrágyát használjunk, mint a Rosafert család.

A szilva táplálkozási zavarainak összefoglalása

N-hiány

  • a kéreg vöröses-lilás
  • levelek sárgásak, majd vörösödnek és lehullnak
  • gyümölcs apró és torz

N-túladagolás

  • rossz íz és szállíthatóság, fogékony, érzékeny, fagyérzékeny a növény

K-hiány

  • virágképzés gyenge, a gyümölcs kisebb

Ca-túladagolás

  • leggyakrabban a Ca antagonizmusa miatt "mész klorózis", azaz vashiány tünetei jelentkeznek.
  • más mikroelemek hiánytünetei is jelentkezhetnek, mert a túlzott Ca tartalom egyaránt gátolja a Mg, B, Mn, Zn és Cu felvételét is. (A természetes Ca tartalom is lehet termesztést kizáró ok).

Bórhiány

  • a gyümölcshúsban elhalások, barna foltok vannak, töpped, egyenetlenül érik
  • a termés színeződése gyenge, piros marad, ízetlen, felreped,
  • a levelek aprók, sárgulnak, a hajtáscsúcs elszárad

Rézhiány

  • A szilva Cu-hiány jelzőnövény.
  • A hiánytünetek a levelek növekedésének leállásával, a levélszél felpördülésével és levélhullásával jelentkeznek.
  • Hajtás csúcsszáradás és "boszorkányseprűség" is kialakul.

Vashiány

  • A jellegzetes vas klorózis a hiány (tényleges, vagy relatív) mértékétől függően alakul ki és az egész növény elsárgulhat.
  • A levelek elhalása, lehullása és a gallyak elhalása indul meg.
  • A levelek sárgulása a legfiatalabbaknál kezdődik.

Mangánhiány

  • A finom érközi klorózis nagyon hasonlít a kezdődő vashiány tünetére, de a Mn-hiány nem a legfiatalabb leveleken kezdődik.
  • Először márványozott sárgulás kezdődik a fő és oldal erek mentén.
  • A sárgulás erősödésével hálós klorózis alakul ki "zöld erekkel", majd sárgásfehér pettyezettség is jellemző.
  • érzékeny a hiányra.

Cinkhiány

  • Az aprólevelűség általános tünet és rozettás a levélállás a rövid ízközök miatt.
  • A kis levelek teljesen sárgultak, mereven felállók, merevek, görbültek, töredeznek.
  • A fő és oldal erek zöldek maradnak. A gallyak törékenyek.
  • A virágzásra és terméskötésre is rossz hatással van

Rosier fenntartó trágyázás

  • Tartalék tápanyag feltöltés: Rosafert granulált komplex család megfelelő összetételű tagjával, hosszabb időre szóló, lassan oldódó, „biztonsági” tápanyagként.
  • Lombtrágyázás: Rosasol komplexek és Fosfitex lombtrágya oldatokkal, Rosier mikroelem kelátokkal, azonnal felvehető tápelemek kijuttatása a levelekhez, és a fiatal gyümölcsöknek
  • Növényvédelmi kondíció javítása Fosfitex kezelésekkel
  • A mikroelem hiányok gyógyítására a Rosier kelatizált mikroelem kiegészítést javasoljuk.

Lombtrágyázással történő kiegészítés élettanilag jelentős a hiánytünetek megelőzésében, a lombozat kondicionálásában és a termés minőségének javításában. A szilva Rosier komplett technológiája elősegíti az ültetvény termőképességének minél jobb kihasználását, javítja termésbiztonságot és termés minőségét, tárolhatóságát, s emellett a környezetvédelmi előírásoknak is megfelel.

Tápanyag vizsgálatban az intenzív komplett ellátást klórmentes NPK alaptrágyázást, 2x50 kg/ha komplett tápoldatozást, és komplett NPK lombtrágyázási programot alkalmaztak, 6 lombtrágyázással. Az üzemi kezelésben klórmentes alaptrágyázás, 2x50 kg/ha NPK komplett tápoldatozást, és 6 vegyes lombtrágya kezelés szerepelt. Az eredményekben az intenzív komplett programú kezelés kiugró koraisága döntő jelentőségű volt a mennyiségben, de főként az árbevétel többletben.

Alaptrágyázás

A talaj tápanyagkészletének feltöltése, valamint a felvehető induló ellátás érdekében végezzük, és a szükséges tápanyag 30-80%-t alaptrágyaként juttatjuk ki technológiától függően. Hagyományos szilárd kijuttatású, nem, vagy csak kiegészítő öntözéses termesztésben az összes mennyiség 60-80 % az alaptrágya, és csak nitrogén fejtrágya kerül ki tenyészidőben. Kötött talajon is hasonló megosztást kell alkalmazni a korlátozott fejtrágya hatékonyság miatt. Intenzív technológiában inkább az 50 % alatti alaptrágya mennyiség jellemző, és a tenyészidőben kerül ki a tápanyag mennyiségének nagyobb része.

A Rosafert műtrágyák klórmentesek, a tenyészidőszakban hosszú ideig szolgálnak tápanyaggal, a NPK hatóanyagon kívül minden fontos mikroelemet is pótolnak. Az alaptrágyázást a talaj tápelem ellátottságának függvényében, valamint a technológia tápanyag megosztásának függvényében végezzük. Intenzív technológiában a magasabb foszfortartalmú komplex javasolt, ha starter kezelést nem végzünk. A magasabb nitrogén tartalom homoktalajon, illetve akkor indokolt, ha a nitrogén fejtrágyázás például öntözés hiányában bizonytalan.

Komplett alaptrágyázás

Kijuttatási időszak, fázisTermésszint (kg/ha)MűtrágyaDózisMegjegyzés

A táblázat megtekintéséhez be kell jelenkezni.

BejelentkezésRegisztráció

Fejtrágyázás

A szilvában fejtrágyázás teszi lehetővé a terméskötődés, a tavaszi fagykár, a termés terhelésével összhangban történő okszerű tápanyagellátást. Az alacsony termésű években, fagykár, tavaszi fagy, stb., az alaptrágya mennyiségén túl csak minimális, kondicionáló, fenntartó komplex trágyázásra van szükség. Erős terhelésű évben a jó minőségű termés tápanyag szükségletét, valamint a fák kondíciójának megtartását lényegesen nagyobb mennyiségű tápanyaggal elégíthetjük ki.

Egyszeri nitrogén kijuttatásra kötött talajon is szükség van. Időzítése a virágzás előtt 2-3 héttel történjen. Laza talajon a megosztott kezelés javasolt intenzív termesztésben, és szükség szerint még az őszi kezelésre is hagynunk kell egy kisebb adagot.

Nyár közepéig, kis dió méretű gyümölcs, a nitrogén és kálium ellátás a fa életében döntő jelentőségű. A nitrogén a növekedést és a következő év terméshozamát, a kálium a rügydifferenciálódást és a fagytűrő képességet határozza meg. Ez az időszak a gyümölcsnövekedés, hajtásnövekedés és rügydifferenciálódás együttes szakasza. A hiányos táplálás esetén a rügydifferenciálódás nem megfelelő, ezért a következő évben csökken a termés, a fa „kihagy”. A termés tápanyag-elvonása miatt a vesszők és a rügyek tápanyag-hiányosak lesznek. Ezek a részek későn érnek be, és fagyérzékenyek. Tehát egy rosszul táplált esztendő tönkre teheti több év eredményét is. Ezért a tápanyagellátás szempontjából kritikus időszaknak, öntözetlen körülmények között élettani és főleg az időjárási tényezők miatt, a nyár közepe és vége mondható.

Nyár végén, még a vegetáció leállása előtt kijuttatott nitrogén a nagy terhelésű években játszhat szerepet. A vesszők, a termőrészek beérését, a következő évi termésmennyiséget és a fagytűrő képességet is jelentősen javítja. Mennyisége az összes nitrogén szükséglet 20-25 %-a is lehet.

Kijuttatási időszak, fázisTermésszint (kg/ha)MűtrágyaDózisMegjegyzés

A táblázat megtekintéséhez be kell jelenkezni.

BejelentkezésRegisztráció

Tápoldatozás

A szilvában a tápoldatozás jó lehetőség a növény vízigényének kielégítésére, és a tápanyagellátásra. A tápoldatozással a tenyészidőszakban a tápanyag mennyiség egy részét, a körülmények ismeretében a leghatékonyabb és a legcélszerűbben lehet felhasználni (vagy megtakarítani!). A termő fák intenzív tápoldatozásához, a virágzás végéig hetente 0,7-1,3 dkg/fa, virágzás után július végéig hetente 1,6-2,4 dkg/fa komplex műtrágya szükséges. A 0,05- 0,07 % tápoldat mennyisége (0,5-0,7 kg/1000 l) a nyári hónapokban 3-10 mm/hét.

Az alacsony humusz- és tápanyagtartalmú talajon álló, tiszta vízzel öntözött és a tápoldatozott ültetvényeket összehasonlítva, a június – augusztusban történő tápoldatos öntözés hatására, 40-80%-os virágtöbbletet is el tudunk érni. Ezt a komplex hatás, és egyszerre több tényező kedvező hatásának, kölcsönhatásainak érvényesülése eredményezi.

Tápoldatozás alaptrágyázott talajon intenzív, termő csonthéjas gyümölcsösben

Kijuttatási időszak, fázisTermésszint (kg/ha)MűtrágyaDózisMegjegyzés

A táblázat megtekintéséhez be kell jelenkezni.

BejelentkezésRegisztráció

Lombtrágyázás

A szilvában lombtrágya formájában kijuttatott tápanyag közvetlenül és azonnal hat. A talajban való kimosódás, megkötődés veszélye nem áll fenn. Hatása kevésbé vagy egyáltalán nem csapadékfüggő. Öntözetlen körülmények között az egyedüli módszer az átmeneti makro- és mikroelem hiányok vegetációs időn belüli mérséklésére.

Az első lombtrágya kezelések a lomb védelmének erősítésére, majd a termés kötődésének javítására irányulnak. A csonthéjasok a cinkhiányra általában érzékenyek, ezért az intenzív növekedés időszakában kijuttatott, emelt cinktartalmú komplett mikroelemes Rosasol 30-10-10 mikroelemes lombtrágya kielégíti, illetve kiegészíti a csonthéjasok cinkigényét. Tavasszal a virágzás előtti csekély lombfelület miatt ősszel végezzünk bóros lombtrágyázást, ami alkalmas a fák bórral való feltöltéséhez, ezzel a következő évi gyümölcsök terméskötését segítjük elő Smaragd Turbó Kötődésjavító, korábban Rheobor és Rosasol 23-7-23 komplex kombinációjával.

Érés kezdete előtt a gyümölcs egyöntetű érés elősegítése érdekében a Rosasol 3-5-40 lombtrágyát kell alkalmazni. Azonosított mikroelem hiánybetegségek kezelésére, és gyors gyógyításában és megelőzésében a Smaragd Turbó mikroelem oldatok nagy segítséget jelentenek.

A Smaragd Extra, korábban Fosfitex bioaktív lombtrágya a növényvédő szereket kiegészítve, azok hatását felerősítve, kiváló lehetőséget nyújt gombabetegségek elleni védekezésben. Adagja 2,5-3 l/ha, nagy permetlé mennyiséggel (400-1000 liter/ha oldattal). Virágzás végétől kezdve havonta egyszer alkalmazzuk.

Szilva lombtrágyázási programja, 7-10 naponként a növényvédelemmel együtt

Kijuttatási időszak, fázisTermésszint (kg/ha)MűtrágyaDózisMegjegyzés

A táblázat megtekintéséhez be kell jelenkezni.

BejelentkezésRegisztráció