Szilva

A csonthéjasok között a második legnagyobb területen termesztett növényünk. Területe 8500-9000 ha összesen de ebből jelentős, 2000 ha is lehet a szórvány területen termesztett. A szilva termésmennyisége is erősen ingadozik. A 2000-es években a legalacsonyabb betakarított mennyiség 52000 t, a legmagasabb pedig 128000 t volt. Az 1990-es években még 100000-150000 t betakarított termés volt jellemző. Fiatal ültetvény kevesebb van, mint a barackokból. Kevés kivétellel a házi szilvát találjuk, mert a ringlóból, kökény és japán szilvából kevés van. Szórványgyümölcsként is jellemző, melynek termése elsősorban ipari felhasználásra kerül.

Fogyasztása friss gyümölcsként is, de gyümölcslekvárként jelentősebb, illetve az ipari feldolgozásnál pálinka alapanyagot jelent. Az elismert hungarikum pálinkafélék között a kajsziból készülő "fütyülős barack" pálinka mellett a "szatmári szilva" név is az elsők között van.

Táplálkozási értékét a harmonikus vitamin, ásványi anyag tartalma adja és magas szénhidrát és rosttartalma emeli azt. 100 g termésben 0,7 g fehérje, 13 g szénhidrát és 5,7 g rost van. Az ásványi anyagok közül káliumból 220-250, foszforból 10-20, magnéziumból 7-16, kalciumból 16, mg van 100 g termésben, illetve mikroelemekből 0,07 mg cink, 0,06 mangán, 0,03 mg réz é 0,2 mg vas.

C-vitaminból6- 10 mg, karotinból 0,2 mg, E- vitaminból 0.8 mg, B56 vitaminból 0,04 mg , B1 vitaminból 50, B2 vitaminból 20, biotinból 0,1, folsavból pedig 0,9 mikrogramm van 100 gramm termésében.

A szárított, aszalt szilva tápanyagtartalma természetesen sokkal magasabb, és például káliumból 750 mg van 100 g aszalványban.

A természetgyógyászatban vérnyomást, szívritmust javító, vértisztító hatása miatt javasolják a fogyasztását.Emésztést serkentő, székrekedést megelőző hatása a köztudatban általánosan ismert. mangán tartalma miatt enzimjavítónak tartják.

Mészkedvelő, talajjal szemben jobb tűrőképességű, mely a szórvány elterjedését is magyarázza. Tápanyag és vízigénye sem kiemelkedő, természetesen minőségi árutermelésben megfelelő ellátásra szükség van.

Tápanyagellátás általános szempontjai

Tápanyagigénye nem kiemelkedő, az őszibarack és a kajszi között helyezhető el. Előbbinél kevesebb káliumot, utóbbinál valamivel több nitrogént igényel. A talaj adottságoktól függően kalcium ellátásra szükség van árutermelésben. Tápanyagellátási problémái sokáig nem kerültek felszínre. A nagy területen csak szórványban történő termesztés során kis figyelmet kapott, de a nagy gyümölcsű étkezési fajták terjedésével a tápanyag és termőhelyi problémák miatt igényét már komolyabban kellett venni.

Őszibarack, kajszi és szilva műtrágyaigénye 1 tonna termés és hozzá tartozó növekmény neveléséhez; kg/t ( SZŰCS, 2004 nyomán)

* Megjegyzés: Ca igényt csak semleges és savanyú talajon kell figyelembe venni.

Levélellátottság és a levélmintaétel ideje (SZŰCS, 2004 nyomán)

Az étkezési szilva tápanyagellátását a többi gyümölcséhez hasonlóan, a körülmények figyelembe vételével kell végezni a szokásos szilárd kijuttatással, vagy intenzív ültetvényben tápoldatozással.

Növényvédelem általános szempontjai

Feltöltés alatt!