Mák

Mák

A mák már hagyományos élelmiszer és gyógynövény a hazai termesztésben, valamint kisebb jelentőséggel dísznövényként is megtaláljuk. A darált mákfogyasztást a magyar konyha jellegzetességének tartják, mert ilyen mennyiségben más területen nem jellemző. Termesztését, kereskedelmét az alkaloid tartalma miatt jelentősen korlátozzák, illetve felügyelet alá helyezik. A nemesítéssel az igen alacsony  (0,1 % alatti) étkezési mák forgalomba kerülésével a fogyasztásra termesztett mák külön kategóriát képvisel. A magasabb alkaloida tartalmú (0,1 % feletti) ipari fajták termesztése csak a jogszabályban előírtak szerint engedéllyel és ellenőrzött körülmények között folyhat.

Több ezer éves a termesztése. Magyarországon az ötvenes években volt csúcson az üzemi termesztése, ekkor 30.000 ha körüli volt a terület, a 60-as években pedig a maihoz hasonló 13.000 ha körüli.

A szántóföldi növények között kis kultúrának számít a mák, hiszen termőterülete összesen 10.000-15.000 ha nagyságrendű. Betakarított területe erősen ingadozó. Az ipari termesztésben főként időjárási, étkezési máknál kereskedelmi, piaci ár, stb. okok miatt . Az ipari mák termőterülete 10.000-12.000 ha körül mozog. Az alkaloidmentes fajtákból 1.500-2.000 hektáros nagyságrendben termelünk étkezési mákot, melyre 500 m2 feletti termőterület esetén a jogszabályok bejelentési kötelezettséget írnak elő.

A mák magjának beltartalma rendkívül gazdag. Étkezésre, cukrászipari felhasználásra különös íze miatt is népszerű. 100 g termés energia tartalma 240 kcal, 20 g körüli a fehérje, 40 g zsír, 25 g szénhidrát. Az általában 47-53 % olajtartalomnak 75 %-a linolsav és 25 %-a olajsav. Vitamin tartalma széles, B vitaminokat, niacint tartalmaz. Ásványi sókból makro és mikroelemeket egyaránt tartalmaz. Vas, magnéziumban gazdag és kiemelhető magas Ca tartalma.

Élettani hatását tekintve az élelmiszerként fogyasztott mák érdekes, hiszen a gyógyszer, kozmetikum alapanyagok más kategóriába tartoznak. A mák elsősorban ízesítő és mint fűszer az étkezés nagy részében. A világ nagy részén nem is fogyasztják másként. Magyarországon a darált mák több étel meghatározó alapanyaga. Az igazi magyar konyha el sem képzelhető mákos bejgli, mákos tészta, mákos nudli, mákos guba, mákos palacsinta, vagy mákos lepény, mákos rétes nélkül. Sok cukrászipari, sütőipari készítményt ízesítenek mákkal, legyen az pékáru, sütemény, édesség, vagy éppen fagylalt. A mákot, mákolajat a csonterősítésben, csontritkulás kezelésében nagyon régen jónak ítélnek és javasolnak.

Az ipari mák értékét elsősorban a tokban található több mint 25 féle alkaloid adja. A hatóanyag száraz toktermésből való kivonása magyar világszabadalom alapján történik. A gyógyszeripar az alkaloidok elsődleges felhasználója, hiszen fájdalomcsillapítók, köhögéscsillapítók és még számos készítmény alapanyagát jelenti.

Az étkezési mák magjában gyakorlatilag nincs alkaloid. A feldolgozáskor a tok törmelékkel rákerülő alkaloid tartalom élelmiszeripari határértéke 30 mg/kg.

A mák termesztésének jellemzője, hogy őszi  és tavaszi vetésű fajtái is vannak. Tenyészideje hosszú. A fejlődés a kezdeti stádiumban erősen vontatott. Hidegtűrő, hiszen 3oC felett már csírázik, de -3oC alatt már károsodhat a növény. Apró magja miatt a vetése nagyon igényes a talaj előkészítésre. Aktív gyökérzete sekélyen helyezkedik el. Víz és tápanyagigényes növény. A korai hidegtűrés után hőigénye fokozatosan emelkedik, de 25oC feletti hőmérséklet már nem optimális. Nagyüzemekben már teljesen gépesítve termesztjük. A fiatal növények legnagyobb ellensége a szélverés és a gyomosodás. Későbbiekben is számos betegség és kártevő ellen kell folyamatosan védekezni.

 

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                          

 

Tápanyagellátás általános szempontjai

A mák talaj és tápanyagigénye viszonylag jól ismert. A talajigényt illetően a szélsőséges viszonyok kivételével minden talajon termeszthető mák, de a legjobb eredményt a középkötött erdőtalajok adják. Kizártak a hideg, lassan felmelegedő, tömörödésre hajlamos, túlzottan nedves talajok. Ugyanakkor a túl laza, rossz vízgazdálkodású területek sem alkalmasak mák termesztésére.

A mák fajlagos tápanyagigénye, az 1 t termésre vetítve felvett tápelemek mennyisége: 45 kg N, 15 kg P2O5, 50 kg K2O, 20 kg CaO és 3 kg MgO hatóanyag. Ennek megfelelően a tápanyagellátást műtrágyázással kiegészítve kell elvégezni még jó ellátottságú talajon is.

A műtrágya szükséglet közepes ellátottságú talajon: 80-150 kg/ha N, 60-100 kg/ha P2O5 és 80-150 kg/ha K2O hatóanyag.

A tápelemeket illetően a vontatott korai fejlődés, valamint a termés mennyisége miatt is a többi tápelem mellett a foszfor jelentősége kiemelhető. A nitrogén túladagolás, különösen a késői, kockázata a növény-egészségügyi problémák miatt legnagyobb, tehát a máknál is kerülendő.

Növényvédelem általános szempontjai

Feltöltés alatt!