Napraforgó

A szántóföldi növények között régóta jelentős helyet tölt be a napraforgó.Termesztése elsősorban az étkezési olaj alapanyag előállításra történik. Felhasználják még a margarin gyártásában is. Melléketermékei mint jelentős mennyiségű takarmány, ileltve tüzelőanyag hasznosulnak. Termőterülete viszonylag tartósan félmillió hektár felett van. 2012-ben a vetésterülete 620 ezer ha, mellyel az őszi búza és kukorica után a harmadik legjelentősebb szántóföldi növényünk.

Az étkezési napraforgó termesztése nagy változásokat nem mutat, mindössze 3 ezer ha feletti területet jelent, tehát az étolaj előállításra irányul a termőterület döntő része.

A napraforgó több szempont miatt sem ideális elővetemény a vetésforgóban. Erős gyökérzete miatt a talajt zsarolja. A gyomosító hatása, valamint erős szármaradványa is nehezíti az utóvetemény termesztését.

Tápanyagellátás általános szempontjai

Rendkívül erős gyökérzete miatt nagy tűrőképességű növény, mely "megtalálja" a vizet és tápanyagot. Talajt zsaroló hatása éppen ezért olyan erős. Tápanyag és vízigénye ettől függetlenül jelentős. Gyakran kerül kedvezőtlen körülmények közé, de terméseredménye ekkor már harmadára csökken.

Tápanyagigénye átlagosan 35-40 kg/t nitrogén, 25-30 kg/t foszfor (P₂O₅), és 70 kg/t körüli kálium (K₂O) hatóanyag közepes talaj tápanyag ellátottságnál. Jelentős a kalcium, 24 kg/t, valamint magnézium igénye is, 12 kg/t.

A tápanyag ellátásában a szükségletek kielégítése mellett a szakszerű nitrogén ellátás a termés mennyiségének és oljtartalmának meghatározója. A túlzott nitrogén ellátás a betegség fogékonysággal is kedvezőtlenül befolyásolja a termesztést. Magas humusztartalmú, tehát jó nitrogénszolgáltató talajon a nitrogén teljes adagja nem haladja meg az 50 kg/ha mennyiséget.

A kalcium és magnézium ellátás is hatással van az olajtartalomra. Az ellátás tervezésekor a talajvizsgálati eredményeknél ezt a két tápelemet is figyelemmel kell kísérni.

Növényvédelem általános szempontjai

Feltöltés alatt!