Rozs

A rozs világviszonylatban jelentős kenyérgabona, de nálunk erős visszaesés után jelenleg csak 1-1,3 % a részesedése. Vetésterülete a valamikori 600-700 ezer ha-ról a jelenlegi 30-40 ezer ha-ra nagyrészt alacsonyabb hozama miatt esett vissza, mert a jobb termőképességű területekről a búza kiszorította, valamint a tritikálé szintén jelentős területen cserélte le.

A kenyérliszten kívül korpája takarmány. Régen a szalmájának felhasználása is jelentős volt az almozáson túl tetőfedőként, zsuptető szalmaként használták. Zöldtakarmányként mint leggyorsabban hasznosítható zöld is jól hasznosítható és zöldtrágyaként is kitűnő.

Alacsonyabb hőigényű, a téli hideget és aszályt is viszonylag jól tűrő kalászos. Alacsonyabb termőképessége mellett a kalászhányás időszakában termésveszteséggel érzékeny az aszályra.

Tápanyagellátás általános szempontjai

Jó tápanyag hasznosító, alacsonyabb tápanyagigényű, mint a búza. A gyengébb termőhelyekre kerülése azonban tovább rontja a helyzetét az alacsonyabb hozamok tekintetében.

Tápanyagigénye 1 t szemtermésre vetítve átlagosan N 30 kg, P₂O 15 kg, K₂O 26 kg, CaO 8 kg, MgO 2 kg.

A tápanyagellátás technológiája jellemzően az őszi teljes foszfor és kálium szükséglet , valamint a nitrogén 40-60%-ának kijuttatása. Majd a tavaszi fejtrágyázással a maradék nitrogén kerül ki általában egy, ritkábban két kezeléssel.

Az istállótrágyázott elővetemény esetén a nitrogén adag 15-20 %-a kerüljön ki ősszel. Szikes talajon pedig a szokásosnál nagyobb adaggal  végezzük az őszi alaptrágyázást és a 70 %-ot juttatunk ki.

Lombtrágyázásra a termesztési gyakorlatban alig kerül sor a költségtakarékosság miatt, pedig a mostohább körülmények miatt az állomány sokkal jobban meghálálná, mint az általában sokkal jobb körülmények között termesztett egyéb gabonaféle.

Növényvédelem általános szempontjai

Feltöltés alatt!