Sárgadinnye

A sárgadinnye termesztésében is jelentős technológiai előrelépés történt. Az öntözéssel, a korszerű fajták terjedésével a hozamok jelentősen nőttek, többszörösei a hagyományos termesztésben jellemzőeknek. A termesztési költségek növekedése is megköveteli a nagyobb, de kifogástalan minőségű terméseredményeket. Nemzetközi viszonylatban a gazdaságosság határát a szakemberek egyre inkább az 50 t/ha mennyiségre teszik. A gyakran 20 t/ha alatti, igaz inkább kisebb gyümölcsű korai termesztésben jellemző termésátlaggal nehéz piaci versenyben maradni.

Táplálkozási értéke gyümölcsként jelentős, A zöldségekhez hasonlítva magas cukor tartalmából adódó 9,5 g/100 g szénhidrát tartalma tűnik ki. Fehérje tartalma 0,3 g, rostból pedig 1,0 g van 100 g termésben. Ásványi anyagok között 210 mg kálium, 10-17 mg foszfor, 11-20 mg magnézium, 11-13 mg kalcium, 7,7 mg nátrium, valamint a mikroelemek közül 0,02 réz, 0,15 cink, 0,2 mg as, valamint 0,03 mg mangán van 100 g termésében. Igen értékes a mintegy 40 mg/100 g C-vitamin, valamint magas, 2 mg/100 g karotin tartalma.

A természetgyógyászatban bélgyulladások és bőrkiütések kezelésére, valamint az immunrendszer serkentésére ajánlják többek között. A magas béta karotin tartalma miatt A vitamin forrásként elfogadott.

Az intenzív termesztésben a magas terméseredmények mellett a minőség megtartása, javítása érdekében korszerű táplálást kell végezni. A sárga és görögdinnye tápanyagfelvétele jelentősen különbözik, aminek a hagyományos, extenzív termesztésben még nem tulajdonítottunk jelentőséget. A rendszeres öntözéssel elérhető magas hozamok megfelelő minőségének elérése azonban ráirányította a figyelmet a különbségekre. Ennek megfelelően a tápanyagellátás részleteit tekintve a két növényt külön kell kezelni.

Tápanyagellátás általános szempontjai

Nitrogén ellátása az intenzív gyökeresedés után, majd az első termések kötése utáni hajtásrendszer fejlettség, tömeg határozza meg virágzást, kötődést, a termésfejlődés minőségét.

Hiányában az idősebb levelek sárgulnak, a virágzás erős, a terméskötés gyenge. A termések mérete kicsi. A rossz nitrogén ellátásnál fejletlen indák gyéren virágoznak, az első termésék kötése után a növény a következő virágokat elrúgja, vagy torz, fejletlen, értéktelen termések fejlődnek.

Nitrogén túladagolás a vegetatív túlsúly növény-egészségügyi kockázata mellett a termésszín és íz jelentős romlásával is jár. Erős öntözéskor és alacsony K szintnél már kisadagú N trágyázás is minőségrontó, míg megfelelő K adaggal nagyadagú N is kedvező termésnövelő hatással van. Intenzív öntözés esetén pedig az utóbbit kell alkalmazni.

Tápanyagfelvétel zavarai

Nitrogén hiányában: erős virágzás, de gyenge terméskötés, apró, gyenge minőségű termések lesznek.

Nitrogén túladagolás esetén: vegetatív túlsúly, érzékeny és betegségre fogékony állomány, a termés színe, íze és a szállíthatóság jelentősen romlik, megfelelő K ellátásnál nagyobb adagú N is kedvező termésnövelő hatással van, még intenzív öntözés esetén is.

Foszfor hiánya főként a fiatal, erőteljesen növekedő növényeken jelentkezik, jelentkezhet. A levél sötét, merev, a lemez a levél színe felé kanalasodik, és fokozatosan elszárad. A kiültetéskor kiadott foszfordús starter műtrágyázás megelőzi a gyökérzet nyálkásodását.

Káliumra ez a dinnyefaj különösen igényes. Intenzíven öntözött termesztésben fokozottan jelentkezik a szerepe a kedvezően gyors érésütem, és a termésminőség, elsősorban hússzín és cukortartalom biztosításában. Az öntözéssel javuló nitrogénszolgáltatás hatására ugyanis a felvehető kálium aránya csökken a talajban, pótlásával a jó minőséget alapozzuk meg. Hiánya a levélnyél sárgulásával, a levél barnás színeződésével jár. A besüppedő erek mentén a levéllemez zöld marad, az érközök kivilágosodnak. A levélszél elszárad. A termés hússzíne jellegtelen, cukortartalma alacsony, vízízű.

Kalcium hiány okozza a fiatal levelek érzékenységét. A levélnyél elszárad a lemez, az egyébként hullámos levélszél fogazott. A hajtáscsúcs, az uborkánál tapasztaltakhoz hasonlóan, elszárad. A termés csúcsrothadásával is találkozunk.

Mikroelemek rossz ellátottságnál a gyenge kondíciójú növények kevés, gyenge minőségű virágot fejlesztenek, a kötés rossz és egyetlen, csak satnya termés fejlődik.

Sárgadinnye általános jellemzők

A sárgadinnye tápanyagigénye nagy, és magasabb tápanyag, kiemelhetően a kálium felvételével jelentősen eltér a görögdinnyéétől. A hibrid fajták tápanyag és vízigénye magasabb. A növényben található tápelemek mennyiségét a bevezető táblázata foglalja össze, melyben látható, hogy a több tápelemből, makro és mikroelemből nagyobb a sárgadinnye felvétele. A jó ellátással növényenként 4-5 termés kötődése és kinevelése biztosított. Ezzel sárgadinnyében már 6.000 tő/ha állományban 40-60 t/ha hozam érhető el.

A tápanyagvizsgálat szerint a tenyészidőben felvett tápanyag mennyiség az érésig minden tápelemből nő, és különösen a palántázás után egy hónappal emelkedik ugrásszerűen. A teljes tenyészidőben felvett tápelemek mennyisége 151 kg N, 58 kg P₂O₅ és 385 kg K₂O hatóanyag 56 t terméshez. A vizsgálatban így az 1 tonna termésre jutó N 2,7 kg, P₂O₅ 1 kg és K₂O 6,9 kg volt.

A termesztési gyakorlatban jellemző tápanyaghiány tünetek és okai a sárgadinnyében:

• Világosabb a növény, virágelrúgás jellemző, hajtásai elvékonyodnak, a hajtásnövekedés leáll – oka induláskor alacsony tápanyag-ellátása, nitrogén hiány
• A hajtáscsúcs és a fiatal levelek kivilágosodnak - általános tápanyag, főként mikroelem hiány
• A termések kicsik, elaprósodnak, nem fajtára jellemző alakúak (pl.: körte, félgömb alakú), rossz a termés színe, ízetlen, gyenge minőségű- hiány miatt túlzott a terhelés, túlzott nitrogén mennyiség

A minőségromlást, az élettani következmények, a környezeti és biológiai problémák is fokozzák: talaj levegőtlensége (túlöntözés, talajtömörödés), gyökérpusztulás, gyökérközeg alacsony hőmérséklete, vízhiány, túltrágyázás, a növények túlterhelése.

Ha a nitrogén kálium aránya felborul a vegetatív túlsúly miatt a növény betegségekre fogékony, érzékeny lesz, a termés későn érik, deformált, vastaghéjú, halvány hússzínű, íztelen lehet.

Növényvédelem általános szempontjai

Feltöltés alatt!