Sóska, spenót

A levélzöldségek nagy értékű, de kisebb jelentőségű növényei.

Korai megjelenésük, kiváló táplálkozási hatásuk miatt sokkal több figyelmet érdemelnének. A csecsemő ételek között, illetve közétkeztetésekben képviselnek jelentősebb hányadot, de egy főre jutó átlagos fogyasztásuk néhány dekagramm.

Rendszeres köretek voltak a hétköznapi főtt étkezéseknél, hiszen valószínű alig volt veteményeskert nélkülük. A közellátás néhány területén jelen vannak, de éttermi kínálatban már bizonytalan megtalálni őket.

A sóska táplálkozástani értékét elsősorban kiemelkedő C-vitamin és vastartalma jelenti. Gyümölcssav tartalma miatt frissítő és élénkítő hatású.Ásványi anyagai közül említésre méltó a foszfor, a kalcium, illetve az oxálsav és sói - utóbbiak miatt túlzott mértékű fogyasztása nem javasolt.

A spenót táplálkozási értékét a magas nyers rosttartalma, mely 0,6% körüli, a fehérje-, ásványi só és vitamintartalma adja. A levél szárazanyag-tartalmának igen magas, 30%-a fehérje. Az ásványi elemek közül kiemelkedik a vas, a magnézium, kálium és a kalcium. Foszforból az átlagosnál kevesebbet tartalmaz. ingadozik, mennyiségét és környezeti tényezők számottevően befolyásolják, ennek csaknem a fele jól emészthető. A vitaminok közül az A- és C-vitamin-tartalma nagyobb.

Tápanyagellátás általános szempontjai

Tápanyagigényüknél kiemelhető a nitrogén szerepe, de a felvett tápelemek között kálium mennyiség a legnagyobb (325. táblázat).

Sóska

Talajigénye is általános, de magas terméseredményhez szükséges a szerkezetet és vízgazdálkodást javító szervestrágyázás. Meghatározó a jó nitrogén ellátás. Csekélyebb a foszfor igénye. A megfelelő kálium ellátás is fontos a beltartalom és télállóság miatt. Jelentős a nagy zöld tömeg képződéséhez a vas és magnézium igénye. Mikroelemek hiányára csak kissé, vagy közepesen érzékeny.

Tápanyagellátása laza talajon hasonló nitrogén és kálium mennyiséget igényel. A sekély gyökérzet és viszonylag magas vízigény miatt az alaptrágyát csak középmélyen érdemes bedolgozni. A nitrogént megosztott kezelésekkel célszerű kiadni, az egyébként igényelt gyakori öntözések előtt. A levelek így zsengék, jó minőségűek és nitrát tartalmuk alacsonyabb lesz.

Spenót

Talajigénye átlagos, szervestrágyázást ritkábban végeznek, mint a sóskánál. Tápanyag igénye hasonló a sóskáéhoz. Káliumból vesz fel legtöbbet, de termesztését a jó nitrogénellátás határozza meg. Foszfor igénye kisebb, de a vas, magnéziumból kiemelkedően sokat vesz fel. Molibdén és bór igényét, illetve hiányára érzékenységét a technológiában figyelembe kell venni. A spenót ugyanis a legtöbb mikroelem hiányára érzékeny növények közé tartozik.

Fajlagos tápanyag igénye kálim túlsúlyos, de a tápanyagellátása a káliumszolgáltatás függvényében általában gyengén nitrogén túlsúlyos mennyiséggel történik. Foszfort kisebb mennyiséggel tervezhetjük. Rövidebb tenyészideje miatt kevesebb, de megosztott nitrogénkezelésre kell törekedni az öntözések előtt. Vízigénye nem kiemelkedő, de a megfelelő egyenletes nedvességtartalom a termésmennyiség meghatározó tényezője.

Sóska és spenót tápanyagfelvétele egy tonna levél kifejlesztéséhez

Növényvédelem általános szempontjai

Feltöltés alatt!