Kajszibarack komplett Rosier tápanyagellátása

Minta technológia, általános feltételekkel. Eltérő körülmények esetén korrekció szükséges.

A kajszbarack termesztés Rosier tápanyagellátása a kertészeti termékekre fejlesztett komplett termékekre épül, melyek a létfontosságú tápelemeket tiszta formában, vivő és ballasztanyagok nélkül tartalmazzák. A technológia a teljes tápelem ellátásra törekszik, melyben a kultúra igényét optimálisan elégíti ki, ezzel gazdaságosan, felesleges költségek és környezetszennyezés nélkül ad hatékony megoldási lehetőségeket a különböző adottságú termesztéshez.

Általános jellemzők

Nagyüzemi, de főként kisüzemi és házi kerti termesztésben nagyon népszerű gyümölcs. Termesztési területe sajnos minden területen, de legerősebben házi kerti vonatkozásban zsugorodik. A hazai termesztésben a csonthéjasok 20.000 ha feletti területtel jelentősek az ágazatban, melyből a kajszi területe valamivel 6.000 ha alatt van. A telepítések mértéke valamivel nagyobb, mint az őszibaracké, és az Észak-keleti országrészre koncentrálódik.

A kajszi a talajszerkezetre kényes, gyökérzete sok levegőt kíván, Tápanyagigénye a csonthéjasokhoz hasonlóan nagy, a gyümölcsfajok közül a kajszi reagál legjobban a kálium túlsúlyos műtrágyázásra. Megfelelő káliumellátottság esetén fája életerősebb, bőségesen virágzik és a terméshozama nagyobb.

A kajszi tápanyagigényére a kálium túlsúly jellemző, magas kálium igényét különösen laza, kálium szegény talajokon kell fokozott mértékben figyelembe venni. A növekvő kálium adagokhoz arányosan kell a N mennyiségét is emelni, hogy az ellátás N/K aránya 1:1,5 körüli legyen. Mészkedvelő. A talaj kémhatás (pH) határértékek 6,2 - 8,2 között vannak, optimum 6,5-7,0 pH érték.

A tápanyagellátás kritikus pontjai

A tápanyagfelvétel legintenzívebb szakaszai a hajtásnövekedés, gyümölcsfejlődés és gyümölcsérés időszaka. A gyümölcsérés előtti időszak a rügydifferenciálódás miatt a következő év termésének is a megalapozója. Tehát a jó víz és tápanyagellátás a folyamatos termésbiztonságot jelenti.

A különböző fejlődési szakaszokban a tápanyag és vízellátástól függő legfontosabb tényezők:

• Nyár közepéig – a hajtásnövekedés, gyümölcs-növekedés és rügydifferenciálódási időszak jó ellátására van szükség. Ez meghatározza, befolyásolja, következő év termését is. Az időszak ellátását Rosafert, alaptrágyázással, majd laza talajokon nitrogénes komplex fejtrágyázással tudjuk biztosítani.
• A nyár végi ellátás – a termőrészek beérését, a következő év termésmennyiségét, és a fagytűrő képesség növelését, azaz a termesztési kockázat csökkentését segíti. így pl. Laza talajokon, a termésérés előtti kálium túlsúlyos fejtrágyázással a termés minősége, szállíthatósága javítható, a vesszők beérése jó lesz.

Lombtrágyázással történő kiegészítés élettanilag jelentős a hiánytünetek megelőzésében, a lombozat kondicionálásában és a termés minőségének javításában.

A kajszibarack Rosier komplett technológiája elősegíti az ültetvény termőképességének minél jobb kihasználását, javítja termésbiztonságot és termés minőségét, tárolhatóságát, s emellett a környezetvédelmi előírásoknak is megfelel.

Tápelemek közvetlen hatása, táplálkozási zavarok

Nitrogén

Kedvező hatású a termékenyülésre és a kötődésre, de a gyümölcs méretét nem növeli. Hatással van a következő év terméshozamára, fa növekedésében meghatározó szerepet tölt be.

Pozitívan befolyásolja a törzs-, ág- és vesszőméretet, továbbá megfelelő ellátottságnál azok télállóságát is. A nyárvégén, időben kijutatott nitrogén hatására tavasszal magasabb lesz a fákban a N-koncentráció. Ez a hajtásnövekedés mellett a gyümölcsfejlődés első, N-igényes szakaszát is segíti. A megfelelő ellátás csökkenti a júniusi gyümölcshullást.

Kálium

A nitrogénnel együtt termésnövelő hatású, a termés minőségének meghatározója.

A jó kálium ellátottság segíti a termőrügy-differenciálódását, jobb a virágzás, kevesebb a gyümölcshullás befolyásolja a termés mennyiségét és részben a méretét is a gyümölcsök keményebbek, ízesebbek, jobban tárolhatók lesznek.

Magnézium

Hiányára termés csökkenéssel reagál.

Vas

Hiánya a növekedésre, télállóságra, vízgazdálkodásra hat kedvezőtlenül.

Bór

Elsősorban a kötődést, a gyümölcs minőségét befolyásolja, de a levelek és hajtás növekedését is befolyásolja. A kajszinál a gyümölcshúsban elhalások, barna foltok vannak, a termés töpped, és egyenetlenül érik.

Cink

A cinkhiány általános tünete az aprólevelűség és a rövid ízközök miatt kialakult rozettás levélállás. A levek fő és oldalerei zöldek maradnak, a gallyak törékennyé válnak. Hiánya a virágzásra és a terméskötésre is rossz hatással van. A gyümölcshúsban barna foltok keletkeznek.

Réz

A rézhiány jelzőnövénye a kajszi. A reezs téli lemosó kezelések alkalmazásakor már nem kell rézhiányra számítani, mert a legtöbb talajon a hiányzsint feletti réztartalom alakul ki.

Klór

Klór többlete gyakran okoz rendellenességet a kajszibaracknál is. A legérzékenyebb az őszibarack, de a többi csonthéjason is gyakori a levélszélen kezdődő perzseléses tünet. A levélzet lehullhat, a gallyak elhalnak, a virágzás, gyümölcskötés sokkal gyengébb a normálisnál. Ezt az érzékenységet a műtrágya kiválasztásánál mindenképpen figyelembe kell venni, ezért lehetőleg szulfát alapú kálium műtrágyát használjunk, mint a Rosafert család.

A csonthéjasok táplálkozási zavarának tünetei jól összefoglalhatók. A hiány és túladagolás tünetei, következményei táblázatban láthatók.

Kajszibarack táplálkozási zavarainak összefoglalása

N-hiány

• Gyakran túl dús, virágzás után gyenge kötés, apró gyümölcs ágai rövidek, vékonyak, merevek
• A kéreg vöröses-lilás elszíneződésű,
• A levelek sárgásak, majd vörösödnek és lehullnak,
• A gyümölcs apró és torz, értéktelen

N-túladagolás

• Rossz ízű a gyümölcs,
• Betegségre fogékony fagyérzékeny a növény,
• A termés szállíthatósága rossz, terméshús szerkezete gyenge.

K-hiány

• Felfelé sodródó levelei világosabbnak tűnnek,
• A csúcstól-széltől barnuló majd elhaló a levél
• A virágképzés gyenge, a gyümölcs kisebb

Ca-túladagolás

• Leggyakrabban a Ca antagonizmusa miatt "mész klorózis", azaz vashiány tünetei jelentkeznek.
• Más mikroelemek hiánytünetei is jelentkezhetnek, mert a túlzott Ca tartalom egyaránt gátolja a Mg, B, Mn, Zn és Cu felvételét is. (A természetes Ca tartalom is lehet termesztést kizáró ok).

Mg-hiány

• Középső levelek klorózis a széltől indul és vörös színeződés is jellemző

Bórhiány

• A gyümölcshúsban elhalások, barna foltok vannak,
• Töpped, egyenetlenül érik a termés

Klórtöbblet

• Gyakori a levélszélen perzselési tünet.
• A levélzet lehull.
• A gallyak elhalnak,
• A virágzás, gyümölcskötés sokkal gyengébb.

Rézhiány

• A kajszibarack Cu-hiány jelzőnövények számít.

• A hiánytünetek a levelek növekedésének leállásával,
• A levélszél felpördülésével és levélhullásával jelentkeznek.
• Hajtás csúcsszáradás és "boszorkányseprűség" is kialakul.

Vashiány

• A jellegzetes vas klorózis a hiány (tényleges, vagy relatív) mértékétől függően alakul ki és az egész növény elsárgulhat.
• A levelek elhalása, lehullása és a gallyak elhalása indul meg.

Mangánhiány

• Érzékenyen reagál a hiányára.
• A finom érközi klorózis nagyon hasonlít a kezdődő vashiány tünetére, de a Mn-hiány nem a legfiatalabb leveleken kezdődik.

• Először márványozott sárgulás kezdődik a fő és oldal erek mentén.
• A sárgulás erősödésével hálós klorózis alakul ki "zöld erekkel",
• Sárgásfehér pettyezettség kialakulása is jellemző a tüneteknél.

Cinkhiány

• Az aprólevelűség általános tünet és rozettás a levélállás a rövid ízközök miatt.
• A kis levelek teljesen sárgultak, mereven felállók, merevek, görbültek, töredeznek.
• A fő és oldal erek zöldek maradnak.
• A gallyak törékenyek.
• A virágzásra és terméskötésre is rossz hatással van.
• A gyümölcshúsában barna foltok keletkeznek.

Alaptrágyázás

A talaj tápanyagkészletének feltöltése, valamint a felvehető induló ellátás érdekében végezzük, és a szükséges tápanyag 30-80%-t alaptrágyaként juttatjuk ki technológiától függően. Hagyományos szilárd kijuttatású, nem, vagy csak kiegészítő öntözéses termesztésben az összes mennyiség 60-80 % az alaptrágya, és csak nitrogén fejtrágya kerül ki tenyészidőben. Kötött talajon is hasonló megosztást kell alkalmazni a korlátozott fejtrágya hatékonyság miatt. Intenzív technológiában inkább az 50 % alatti alaptrágya mennyiség jellemző, és a tenyészidőben kerül ki a tápanyag mennyiségének nagyobb része.

A Rosafert műtrágyák klórmentesek, a tenyészidőszakban hosszú ideig szolgálnak tápanyaggal, a NPK hatóanyagon kívül minden fontos mikroelemet is pótolnak. Az alaptrágyázást a talaj tápelem ellátottságának függvényében, valamint a technológia tápanyag megosztásának függvényében végezzük. Intenzív technológiában a magasabb foszfortartalmú komplex javasolt, ha starterkezelést nem végzünk. A magasabb nitrogén tartalom homoktalajon, illetve akkor indokolt, ha a nitrogén fejtrágyázás például öntözés hiányában bizonytalan.

Komplett alaptrágyázás kajszi termesztésben

Kalcium és egyéb kiegészítés a talajvizsgálat alapőján történjen.

Fejtrágyázás

A kajszibarack fejtrágyázás teszi lehetővé a terméskötődés, a tavaszi fagykár, a termés terhelésével összhangban történő okszerű tápanyagellátást. Az alacsony termésű években, fagykár, tavaszi fagy, stb., az alaptrágya mennyiségén túl csak minimális, kondicionáló, fenntartó komplex trágyázásra van szükség. Erős terhelésű évben a jó minőségű termés tápanyag szükségletét, valamint a fák kondíciójának megtartását lényegesen nagyobb mennyiségű tápanyaggal elégíthetjük ki.

Egyszeri nitrogén kijuttatásra kötött talajon is szükség van. Időzítése a virágzás előtt 2-3 héttel történjen. Laza talajon a megosztott kezelés javasolt intenzív termesztésben, és szükség szerint még az őszi kezelésre is hagynunk kell egy kisebb adagot.

Nyár közepéig, kis dió méretű gyümölcs, a nitrogén és kálium ellátás a fa életében döntő jelentőségű. A nitrogén a növekedést és a következő év terméshozamát, a kálium a rügydifferenciálódást és a fagytűrő képességet határozza meg. Ez az időszak a gyümölcsnövekedés, hajtásnövekedés és rügydifferenciálódás együttes szakasza. A hiányos táplálás esetén a rügydifferenciálódás nem megfelelő, ezért a következő évben csökken a termés, a fa „kihagy”. A termés tápanyag-elvonása miatt a vesszők és a rügyek tápanyag-hiányosak lesznek. Ezek a részek későn érnek be, és fagyérzékenyek. Tehát egy rosszul táplált esztendő tönkre teheti több év eredményét is. Ezért a tápanyagellátás szempontjából kritikus időszaknak, öntözetlen körülmények között élettani és főleg az időjárási tényezők miatt, a nyár közepe és vége mondható.

Nyár végén, még a vegetáció leállása előtt kijuttatott nitrogén a nagy terhelésű években játszhat szerepet. A vesszők, a termőrészek beérését, a következő évi termésmennyiséget és a fagytűrő képességet is jelentősen javítja. Mennyisége az összes nitrogén szükséglet 20-25 %-a is lehet.

Fejtrágyázás szilárd műtrágya kijuttatással, felső öntözésnél, alaptrágyázott talajon

Tápoldatozás

A kajszibarackban a tápoldatozás jó lehetőség a növény vízigényének kielégítésére, és a tápanyagellátásra. A tápoldatozással a tenyészidőszakban a tápanyag mennyiség egy részét, a körülmények ismeretében a leghatékonyabb és a legcélszerűbben lehet felhasználni (vagy megtakarítani!). A termő fák intenzív tápoldatozásához, a virágzás végéig hetente 0,7-1,3 dkg/fa, virágzás után július végéig hetente 1,6-2,4 dkg/fa komplex műtrágya szükséges. A 0,05- 0,07 % tápoldat mennyisége (0,5-0,7 kg/1000 l) a nyári hónapokban 3-10 mm/hét.

Az alacsony humusz- és tápanyagtartalmú talajon álló, tiszta vízzel öntözött és a tápoldatozott ültetvényeket összehasonlítva, a június – augusztusban történő tápoldatos öntözés hatására, 40-80%-os virágtöbbletet is el tudunk érni. Ezt a komplex hatás, és egyszerre több tényező kedvező hatásának, kölcsönhatásainak érvényesülése eredményezi.

Tápoldatozás alaptrágyázott talajon intenzív, termő kajszi gyümölcsösben

Tápoldatozás legkésőbb július közepéig történjen, kései fajtáknál is. A nitrogén adagja az állomány terhelésétől függ. Jelentéktelen terhelés esetén nem kell, nem szabad kijuttatni nitrogént.

Lombtrágyázás

A kajszibarack lombtrágya formájában kijuttatott tápanyag közvetlenül és azonnal hat. A talajban való kimosódás, megkötődés veszélye nem áll fenn. Hatása kevésbé vagy egyáltalán nem csapadékfüggő. Öntözetlen körülmények között az egyedüli módszer az átmeneti makro- és mikroelem hiányok vegetációs időn belüli mérséklésére.

A csonthéjasok a cinkhiányra általában érzékenyek, ezért az intenzív növekedés időszakában kijuttatott, emelt cinktartalmú komplett mikroelemes Rosasol 30-10-10 lombtrágya kielégíti a csonthéjasok cinkigényét. Tavasszal a virágzás előtti csekély lombfelület miatt ősszel végezzünk bóros lombtrágyázást, ami alkalmas a fák bórral való feltöltéséhez, ezzel a következő évi gyümölcsök terméskötését segítjük elő Rheobor kalciumos bór kezeléssel.

A káliumtúlsúlyos tápanyagellátásra és a bórigény fokozott kielégítésére kínál megoldást a Rosasol 3-5-40 lombtrágya. Érés kezdete előtt a gyümölcs méret növelése, az egyöntetű érés elősegítése érdekében a Rosasol 3-5-40 lombtrágyát kell alkalmazni. Azonosított mikroelem hiánybetegségek kezelésére, és gyors gyógyításában és megelőzésében a Rosier mikroelem oldatok nagy segítséget jelentenek.

A Fosfitex bioaktív lombtrágya a növényvédő szereket kiegészítve, azok hatását felerősítve, kiváló lehetőséget nyújt gombabetegségek elleni védekezésben. Adagja 2,5-3 l/ha, nagy permetlé mennyiséggel (400-1000 liter/ha oldattal). Virágzás végétől kezdve havonta egyszer alkalmazzuk.

Kajszibarack termesztés lombtrágyázási program, 7-10 naponként a növényvédelemmel együtt

A permetlé készítésekor a Rosasol és egyéb lombtrágyát mindég utoljára és feloldva keverjük be. A keve-rési próba elvégzése minden új összetétel estén szükséges.