Őszibarack komplett fenntartó tápanyagellátása

Minta technológia, általános feltételekkel. Eltérő körülmények esetén korrekció szükséges.

Az őszibarack Rosier tápanyagellátása a kertészeti termékekre fejlesztett komplett termékekre épül, melyek a létfontosságú tápelemeket tiszta formában, vivő és ballasztanyagok nélkül tartalmazzák. A technológia a teljes tápelem ellátásra törekszik, melyben a kultúra igényét optimálisan elégíti ki, ezzel gazdaságosan, felesleges költségek és környezetszennyezés nélkül ad hatékony megoldási lehetőségeket a különböző adottságú termesztéshez.

A tápanyagellátás kritikus pontjai

A tápanyagfelvétel legintenzívebb szakaszai a hajtásnövekedés, gyümölcsfejlődés és gyümölcsérés időszaka. A gyümölcsérés előtti időszak a rügydifferenciálódás miatt a következő év termésének is a megalapozója. Tehát a jó víz és tápanyagellátás a folyamatos termésbiztonságot jelenti.

A különböző fejlődési szakaszokban a tápanyag és vízellátástól függő legfontosabb tényezők:

• Nyár közepéig – a hajtásnövekedés, gyümölcs-növekedés és rügydifferenciálódási időszak jó ellátására van szükség. Ez meghatározza, befolyásolja, következő év termését is. Az időszak ellátását Rosafert, alaptrágyázással, majd laza talajokon nitrogénes komplex fejtrágyázással tudjuk biztosítani.
• A nyár végi ellátás – a termőrészek beérését, a következő év termésmennyiségét, és a fagytűrő képesség növelését, azaz a termesztési kockázat csökkentését segíti. így pl. Laza talajokon, a termésérés előtti kálium túlsúlyos fejtrágyázással a termés minősége, szállíthatósága javítható, a vesszők beérése jó lesz.

Lombtrágyázással történő kiegészítés élettanilag jelentős a hiánytünetek megelőzésében, a lombozat kondicionálásában és a termés minőségének javításában.

Tápanyagellátás hatása az őszibarack termőrügyeinek fagytűrésére és terméshozamára, 1983 (Szücs, 1986)

Kezelések tápelem adagjai: K1 = 1200, K2 = 3600 kg K2O/ha telepítéskor 0-50 cm, N1 = 75 kg N/ha/év, N4 = 300 kg N/ha/év

Őszibarack táplálkozási zavarainak összefoglalása

N-hiány:

• a kéreg vöröses-lilás elszíneződésű,
• levelek sárgásak, majd vörösödnek és lehullnak
• gyümölcs apró és torz

N-túladagolás:

• rossz ízű a termés és rossz a szállíthatóság, fogékony, érzékeny, fagyérzékeny a növény

P-hiány:

• előbb zöld, majd vöröses levélszín, keskenyebb a levél
• hajtáscsúcson a levelek felállók, a növekedés gátolt

K-hiány:

• levelek felfelé sodródnak és sarlószerűen a fonákhoz hajlottak
• az ágak vékonyak, hajtáscsúcs elhal
• virágképzés gyenge, a gyümölcs kisebb

Ca-hiány:

• a fiatal levelek csúcstól kezdődően elhalnak, az erek elhalnak, ezért a lemez torzul

Ca-túladagolás:

• leggyakrabban a Ca antagonizmusa miatt "mész klorózis", azaz vashiány tünetei jelentkeznek.
• más mikroelemek hiánytünetei is jelentkezhetnek, mert a túlzott Ca tartalom egyaránt gátolja a Mg, B, Mn, Zn és Cu felvételét is. (A természetes Ca tartalom is lehet termesztést kizáró ok).

Mg-hiány:

• legérzékenyebb a hiányra, középső levelek klorózis a széltől indul és vörös színeződés is jellemző
• az idős leveleken elszíneződött foltok vannak és az elhalt részt vöröses gyűrű szegélyezi

Bórhiány:

• a gyümölcshúsban elhalások, barna foltok vannak, töpped, egyenetlenül érik

Klórtöbblet:

• gyakori a levélszélen perzselési tünet. A levélzet lehull. A gallyak elhalnak, a virágzás,
• gyümölcskötődés sokkal gyengébb.

Rézhiány:

• az őszibarack Cu-hiány jelzőnövénynek számít. A hiánytünetek a levelek növekedésének leállásával, a levélszél felpördülésével és levélhullásával jelentkeznek. Hajtás csúcsszáradás és "boszorkányseprűség" is kialakul.
• idős leveleinek érköze finom erezet között sárgul, a fiatal levelek keskeny, deformált, hullámosak, a levélszél szabálytalan. A hajtások felkopaszodnak.

Vashiány:

• a jellegzetes vas klorózis a hiány (tényleges, vagy relatív) mértékétől függően alakul ki és az egész növény elsárgulhat. A levelek elhalása, lehullása és a gallyak elhalása indul meg. Az őszibarack télállósága nagyon rossz. A levelek sárgulása a legfiatalabbaknál kezdődik.

Mangánhiány:

• a finom érközi klorózis nagyon hasonlít a kezdődő vashiány tünetére, de a Mn-hiány nem a legfiatalabb leveleken kezdődik. Először márványozott sárgulás kezdődik a fő és oldal erek mentén. A sárgulás erősödésével hálós klorózis alakul ki "zöld erekkel", majd sárgásfehér pettyezettség is jellemző.
• a pettyek elhalás után a száraz növényszövetek kiesnek és a levél lukacsos lesz. .

Cinkhiány:

• az aprólevelűség általános tünet és rozettás a levélállás a rövid ízközök miatt. A kis levelek teljesen sárgultak, mereven felállók, merevek, görbültek, töredeznek. A fő és oldal erek zöldek maradnak. A gallyak törékenyek. A virágzásra és terméskötésre is rossz hatással van.
• a gyümölcs húsában barna foltok keletkeznek

Termő őszibarack levélanalízis értékeinek változása az adott évjáráttól jelentősen függ. A tervezésnél ezt is célszerű figyelembe venni, hiszen a következő normál évjáratban megváltozik a felvétel dinamikája.

Nagy szárazság hatása a levél kálium tartalmára, sz. a. % (LILLELAND és BROWN, 1941)

Műtrágya szükséglete a fajlagos igény alapján hagyományos termesztésben; hatóanyag kg/t terméshez (MÉM NAK, 1982)

Műtrágya igénye 1 tonna termés és hozzá tartozó növekmény neveléséhez, a tápanyagszükséglet megállapításához; kg/t ( SZŰCS, 2004 nyomán)

Ca igényt csak semleges és savanyú talajon kell figyelembe venni.

Alaptrágyázás

A talaj tápanyagkészletének feltöltése, valamint a felvehető induló ellátás érdekében végezzük, és a szükséges tápanyag 30-80%-t alaptrágyaként jutatjuk ki technológiától függően. Hagyományos szilárd kijuttatású, nem, vagy csak kiegészítő öntözéses termesztésben az összes mennyiség 60-80 % az alaptrágya, és csak nitrogén fejtrágya kerül ki tenyészidőben. Kötött talajon is hasonló megosztást kell alkalmazni a korlátozott fejtrágya hatékonyság miatt. Intenzív technológiában inkább az 50 % alatti alaptrágya mennyiség jellemző, és a tenyészidőben kerül ki a tápanyag mennyiségének nagyobb része.

A Rosafert műtrágyák klórmentesek, a tenyészidőszakban hosszú ideig szolgálnak tápanyaggal, a NPK hatóanyagon kívül minden fontos mikroelemet is pótolnak. Az alaptrágyázást a talaj tápelem ellátottságának függvényében, valamint a technológia tápanyag megosztásának függvényében végezzük. Intenzív technológiában a magasabb foszfortartalmú komplex javasolt, ha starterkezelést nem végzünk. A magasabb nitrogén tartalom homoktalajon, illetve akkor indokolt, ha a nitrogén fejtrágyázás például öntözés hiányában bizonytalan.

Alaptrágyázás 12-16 t/ha terméshez

Fejtrágyázás

Az őszibarack fejtrágyázás lehetővé teszi a terméskötődés, a tavaszi fagykár, a termés terhelésével összhangban történő okszerű tápanyagellátást. Az alacsony termésű években az alaptrágya mennyiségén túl csak minimális, kondicionáló, fenntartó komplex trágyázásra van szükség. Erős terhelésű évben a jó minőségű termés tápanyag szükségletét, valamint a fák kondíciójának megtartását lényegesen nagyobb mennyiségű tápanyaggal elégíthetjük ki.

Egyszeri nitrogén kijuttatásra kötött talajon is szükség van. Időzítése a virágzás előtt 2-3 héttel történjen. Laza talajon a megosztott kezelés javasolt intenzív termesztésben, és szükség szerint nagy terhelésű évben még az őszi kezelésre is terveznünk kell egy kisebb adagot.

Nyár közepéig, kisdió méretű gyümölcsmnéretig, a nitrogén és kálium ellátás a fa életében döntő jelentőségű. A nitrogén a növekedést és a következő év terméshozamát, a kálium a rügydifferenciálódást és a fagytűrő képességet határozza meg. Ez az időszak a gyümölcsnövekedés, hajtásnövekedés és rügydifferenciálódás együttes szakasza. A hiányos táplálás esetén a rügydifferenciálódás nem megfelelő, ezért a következő évben csökken a termés, a fa „kihagy”. A termés tápanyagelvonása miatt a vesszők és a rügyek tápanyag-hiányosak lesznek. Ezek a részek későn érnek be, és fagyérzékenyek. Tehát egy rosszul táplált esztendő tönkre teheti több év eredményét is. Ezért a tápanyagellátás szempontjából kritikus időszaknak, öntözetlen körülmények között élettani és főleg az időjárási tényezők miatt, a nyár közepe és vége mondható.

Nyár végén, még a vegetáció leállása előtt kijuttatott nitrogén a nagy terhelésű években játszhat szerepet. A vesszők, a termőrészek beérését, a következő évi termésmennyiséget és a fagytűrő képességet is jelentősen javítja. Mennyisége az összes nitrogén igény 20-25 %-a is lehet, tehát kiegészítésre szükség van.

Fejtrágyázás szilárd műtrágya kijuttatással, felső öntözésnél, alaptrágyázott talajon

Tápoldatozás

A tápoldatozás jó lehetőség a növény vízigényének kielégítésére, és a tápanyagellátásra. A tápoldatozással a tenyészidőszakban a tápanyag mennyiség egy részét, a körülmények ismeretében a leghatékonyabb és a legcélszerűbben lehet felhasználni (vagy megtakarítani!). A termő fák intenzív tápoldatozásához, a virágzás végéig hetente 0,7-1,3 dkg/fa, virágzás után július végéig hetente 1,6-2,4 dkg/fa komplex műtrágya szükséges. A 0,05- 0,07 % tápoldat mennyisége (0,5-0,7 kg/1000 l) a nyári hónapokban 3-10 mm/hét.

Az alacsony humusz- és tápanyagtartalmú talajon álló, tiszta vízzel öntözött és a tápoldatozott ültetvényeket összehasonlítva, a június – augusztusban történő tápoldatos öntözés hatására, 40-80%-os virágtöbbletet is el lehet érni a jobb differenciálódással . Ezt a komplex hatás, és egyszerre több tényező kedvező hatása, kölcsönhatásának érvényesülése eredményezi.

Tápoldatozás alaptrágyázott talajon intenzív, termő gyümölcsösben

Lombtrágyázás

Az őszibarackban lombtrágya formájában kijuttatott tápanyag közvetlenül és azonnal hat. A talajban való kimosódás, megkötődés veszélye nem áll fenn. Hatása kevésbé vagy egyáltalán nem csapadékfüggő. Öntözetlen körülmények között az egyedüli módszer az átmeneti makro- és mikroelem hiányok vegetációs időn belüli mérséklésére.

A csonthéjasok a cinkhiányra általában érzékenyek, ezért az intenzív növekedés időszakában kijuttatott, emelt cinktartalmú komplett mikroelemes Rosasol 30-10-10 mikroelemes komplett lombtrágya kielégíti a csonthéjasok cinkigényét.

Érés kezdete előtt a gyümölcs méret növelése, az egyöntetű érés elősegítése érdekében a Rosasol 3-5-40 lombtrágyát kell alkalmazni. Azonosított mikroelem hiánybetegségek kezelésére, és gyors gyógyításában és megelőzésében a Rosier mikroelem oldatok nagy segítséget jelentenek.

A Fosfitex bioaktív lombtrágya a növényvédő szereket kiegészítve, azok hatását felerősítve, kiváló lehetőséget nyújt gombabetegségek elleni védekezésben. Adagja 2,5-3 l/ha, nagy permetlé mennyiséggel (400-1000 liter/ha oldattal). Virágzás végétől kezdve havonta egyszer alkalmazzuk.

Lombtrágyázási program őszibarackban, 7-10 naponként a növényvédelemmel együtt

A permetlé készítésekor a Rosasol és egyéb lombtrágyát mindég utoljára és feloldva keverjük be. A keve-rési próba elvégzése minden új összetétel estén szükséges.