Sárgadinnye szabadföld szilárd Rosier tápanyagellátása

Minta technológia, általános feltételekkel. Eltérő körülmények esetén korrekció szükséges.

A sárgadinnye Rosier tápanyagellátása a kertészeti termékekre fejlesztett komplett termékekre épül, melyek a létfontosságú tápelemeket tiszta formában, vivő és ballasztanyagok nélkül tartalmazzák. A technológia a teljes tápelem ellátásra törekszik, melyben a kultúra igényét optimálisan elégíti ki, ezzel gazdaságosan, felesleges költségek és környezetszennyezés nélkül ad hatékony megoldási lehetőségeket a különböző adottságú termesztéshez.

A dinnye termesztésében is jelentős technológiai előrelépés történt. Az öntözéssel, a korszerű fajták terjedésével a hozamok jelentősen nőttek, többszörösei a hagyományos termesztésben jellemzőeknek. A termesztési költségek növekedése is megköveteli a nagyobb, de kifogástalan minőségű terméseredményeket. Nemzetközi viszonylatban a gazdaságosság határát a szakemberek egyre inkább az 50 t/ha mennyiségre teszik. A gyakran 20 t/ha alatti, igaz inkább kisebb gyümölcsű korai termesztésben jellemző termésátlaggal nehéz piaci versenyben maradni.

Az intenzív termesztésben a magas terméseredmények mellett minőség megtartása, javítása érdekében korszerű táplálást kell végezni. A sárga és görögdinnye tápanyagfelvétele jelentősen különbözik, aminek a hagyományos, extenzív termesztésben még nem tulajdonítottunk jelentőséget. A rendszeres öntözéssel elérhető magas hozamok megfelelő minőségének elérése azonban ráirányította a figyelmet a különbségekre. Ennek megfelelően a tápanyagellátás részleteit tekintve a két növényt külön kell kezelni.

A sárgadinnye tápanyagigénye nagy, és magasabb tápanyag, kiemelhetően a kálium felvételével jelentősen eltér a görögdinnyéétől. A hibrid fajták tápanyag és vízigénye magasabb. A növényben található tápelemek mennyiségét a bevezető táblázata foglalja össze, melyben látható, hogy a több tápelemből, makro és mikroelemből nagyobb a sárgadinnye felvétele. A jó ellátással növényenként 4-5 termés kötődése és kinevelése biztosított. Ezzel sárgadinnyében már 6.000 tő/ha állományban 40-60 t/ha üzemi szintű terméshozam érhető el.

Tápanyagból 1 t termés megneveléséhez termesztésben átlagosan 2,0 kg N, 0,8 kg P₂O₅ és 4,0-4,6 kg K₂O hatóanyag szükséges. Intenzív körülmények között, és hajtatásban is nagyobb tápanyag igénnyel, 3,3-4,0 kg N, 1,2-2 kg P₂O₅ és 6-7 kg K₂O hatóanyagot számolva kell tervezni.

A termés növekedéséig gyakorlatban a görögdinnyééhez hasonló tápanyag igénnyel számolhatunk, de az érés kálium igénye sokkal magasabb, melyet feltétlenül figyelembe kell venni a technológiában.

Nagyon fontos a gyökérzet és indanövekedéshez szükséges jó indító ellátás, mely a nagy termés megalapozója. A hajtásnövekedést a N és P ellátottság határozzák meg. A termés növekedésétől a kálium igény ugrásszerűen emelkedik, ezért a jó szállíthatóság, a jó szín és íz anyag eléréséhez emelt szintű kálium ellátást kell alkalmazni.

A tápanyagigényt a hajtáserősség is befolyásolja. Az igen rövid indájú, 30-50 cm-es fajtáknál a közepes növekedésű, 50-150 cm-esek több tápanyagot igényelnek. A legnagyobb tápanyagigénnyel pedig az erős növekedésű, 150-300 cm-es hajtású fajtáknál kell számolni. A növekedési típus elsősorban a N igényt határozza meg, de kisebb mértékben a többi tápelem, elsősorban K és P mennyiségét is növelni kell.

A tápanyagvizsgálat szerint a tenyészidőben felvett tápanyag mennyiség az érésig minden tápelemből nő, és különösen a palántázás után egy hónappal emelkedik ugrásszerűen. A teljes tenyészidőben felvett tápelemek mennyisége 151 kg N, 58 kg P₂O₅ és 385 kg K₂O hatóanyag 56 t terméshez. A vizsgálatban így az 1 tonna termésre jutó N 2,7 kg, P₂O₅ 1 kg és K₂O 6,9 kg volt.

Sárgadinnye fajlagos igény szerinti tápanyagszükséglete öntözött szabadföldi termesztésben

Jó termőképességű, teljes fejlettségű állományban átlagosan napi 22-25 kg/ha műtrágya szükséglettel is számolhatunk gyakorlati szakemberek véleménye szerint.

A termesztési gyakorlatban jellemző tápanyaghiány tünetek és okai a sárgadinnyében:

• Világosabb a növény, virágelrúgás jellemző, hajtásai elvékonyodnak, a hajtásnövekedés leáll – oka induláskor alacsony tápanyag-ellátása, nitrogén hiány
• A hajtáscsúcs és a fiatal levelek kivilágosodnak - általános tápanyag, főként mikroelem hiány
• A termések kicsik, elaprósodnak, nem fajtára jellemző alakúak (pl.: körte, félgömb alakú), rossz a termés színe, ízetlen, gyenge minőségű- hiány miatt túlzott a terhelés, túlzott nitrogén mennyiség

A minőségromlást, az élettani következmények, a környezeti és biológiai problémák is fokozzák: talaj levegőtlensége (túlöntözés, talajtömörödés), gyökérpusztulás, gyökérközeg alacsony hőmérséklete, vízhiány, túltrágyázás, a növények túlterhelése.

Ha a nitrogén kálium aránya felborul a vegetatív túlsúly miatt a növény betegségekre fogékony, érzékeny lesz, a termés későn érik, deformált, vastaghéjú, halvány hússzínű, íztelen lehet.

A tápanyagszükséglet változása szabadföldi zöldségtermesztésben; %-ban (TERBE, 1986 nyomán)

Megjegyzés: + = nagyobb szükséglet, növelni kell a közepesre számított értéket,
- =kisebb szükséglet, csökkenteni kell a számított (javasolt) hatóanyag mennyiséget.

Szabadföldi tápanyagmegosztás %-os nagyságrendje zöldségnövényeknél (TERBE, 2002)

Szabadföldön egyszerre kiadható legnagyobb műtrágya adagok; kg/ha hatóanyag (TERBE, 2006)

Alaptrágyázás

A kezdetben jól táplált, jól fejlett, egészséges növényektől várhatjuk azt, hogy növekedése töretlen legyen, megfelelő számú hím- és nővirágot, megfelelő termékenyülést és később jó termést adjon. Gyenge kondíciójú növény csak kevés és gyenge minőségű virágot fejleszt, a virágok rosszul termékenyülnek, és satnya termést hoznak.

Laza talajon az alaptrágyát kora tavasszal célszerű bedolgozni. Kötöttebb talajon, kevésbé intenzív öntözés esetén a bedolgozás mélyebb, 30-35 cm, de laza homoktalajokon, intenzívebb öntözés esetén csak 20-25 cm-es bedolgozásra van szükség. Bakhátas, művelőutas termesztésnél az alaptrágyázást csak a művelt sávban célszerű elvégezni. Az irányított kezeléssel a műtrágya adagok 20-30 %-kal csökkenthetők is.

Sárgadinnye alaptrágyázás öntözött szabadföldi termesztésben

Fejtrágyázás

Tápoldatozási lehetőség hiányában szilárd műtrágyákkal is elvégezhetjük az igény szerinti, folyamatos tápanyagellátást. A fejtrágyázást a tápanyagigényes időszak előtt időben el kell végezni azért, hogy a hosszabb oldódás, bemosódás miatt a tápanyaghoz időben hozzáférjenek a növények. A fejtrágyát ezért célszerű sekélyen bedolgozni és mindig a kijuttatás után öntözni. Száraz körülmények között a tápanyag nem oldódik, nem hasznosul időben és egy későbbi esővel, öntözéssel különösen a nitrogén túlsúlyos fejtrágya akár kárt is okozhat.

Szilárd fejtrágyázás a javaslat szerint alaptrágyázott területen

Lombtrágyázás

A növényvédelmi munkákkal egy menetben mikroelemes lombtrágyázást is végezzünk. A Rosasol komplex mikroelemes lombtrágya családdal a teljes tenyészidőszakban hatékonyan megoldható a mikroelemes lombtrágyázás. A kiemelt tápelem hiányok megelőzésére, kezelésére a speciális kiegészítő lomtrágya oldatokat használjuk.

A Smaragd Extra, korábban Fosfitex folyékony bioaktív lombtrágyák segítenek a növények ellenálló képességének növelésében. A jobb ellenálló képesség javítja a kondíciót, kimagasló hatása van a gombaölő szerek hatékonyságának emelésében, ezzel segít a peronoszpóra leküzdésében. Az átlagosan 2,5 l/ha kezeléseket elég 14 naponként ismételni a hatás fenntartására.

A sárgadinnye lombtrágyázása a növényvédelmével egy menetben, 7-10 naponként

A permetező szerek előkészítésénél a Rosasol és egyéb műtrágyákat mindig feloldva és utoljára keverjük a permetlébe. Keverési próba elvégzése szükséges minden új összetételnél.