Spárga, termő, nem termő komplett Rosier tápanyagellátása

Minta technológia, általános feltételekkel. Eltérő körülmények esetén korrekció szükséges.

A spárga Rosier tápanyagellátása a kertészeti termékekre fejlesztett komplett termékekre épül, melyek a létfontosságú tápelemeket tiszta formában, vivő és ballasztanyagok nélkül tartalmazzák. A technológia a teljes tápelem ellátásra törekszik, melyben a kultúra igényét optimálisan elégíti ki, ezzel gazdaságosan, felesleges költségek és környezetszennyezés nélkül ad hatékony megoldási lehetőségeket a különböző adottságú termesztéshez.

A nem túl nagy területen termesztett spárga rendkívül kézimunka igényessége miatt a magas árbevételű, úgynevezett „pénzes” növények közé tartozik. Fogyasztása és termőterülete, ha nem is látványosan, de egyenletesen növekszik. Export lehetőségei jók, a nyugati, valamint skandináv országokba komoly mennyiségek exportálhatók.

A spárga melegigényes, lazább talajszerkezetet, jó tápanyagellátást igénylő növény. Biológiailag szárazságtűrő, de a termesztett hibrid fajtáktól elvárható termésszintek és minőség termőtájainkon már csak öntözés mellett biztosítható. Jellegzetessége, hogy növekedése, fejlődése az egyéves zöldségféléktől eltérő. Minden termesztésmódban hasonló a tápanyag

A korszerű, takarásos intenzív technológiával a hagyományoshoz képest kiemelkedő termésátlagok érhetők el. Ezek az állományok azonban folyamatos öntözést és nagyadagú trágyázást igényelnek. Az új hibrid fajtákkal kiemelkedő termésátlagok érhetők el, de ezek a fajták tápanyag és vízigényesek. Az állományok folyamatos öntözést és nagyobb adagú trágyázást igényelnek.

Az intenzív termesztésben a spárga tápanyag és vízigényes. A hektáronkénti 5-7 t termés és 60-80 t zöldtömeg átlagosan 120-200 kg N, 60-80 kg P₂O₅ és 150-300 kg K₂O hatóanyagot igényel. Ha közepes síphozamra számítjuk a tápanyagigényét: 1 t síphoz 30 kg N, 12 kg P₂O₅, 35 kg K₂O, 3,5 kg MgO és 2,1 kg CaO műtrágya hatóanyagot igényel a növény. A talaj Ca ellátottságát fontos kiemelni a nagy Ca igény miatt.

Tervezhető hozama kortól és termőhelyi viszonyoktól függően 3-10 t/ha.

Egyre inkább terjed a hajtatott spárga termesztése is. A talajfűtéses intenzív technológiában halványított spárgából 4-8 kg/m² termést takarítanak be (40-80 t/ha), így terméseredménye, ennek megfelelően árbevétele is többszöröse a szokásos szabadföldinek. Tápanyag és vízigénye is lényegesen magasabb, termesztési pontossága sokkal szigorúbb.

Spárga tápanyagfelvétele kor és termés szerint (KAUFMANN, 1969, illetve különböző szerzők)

Termő spárgatő gyökérzetének súlyváltozása a tenyészidőszakban(FEHÉRNÉ, 2007 előadása nyomán)

A felvétel adataiból jól látszik a tápelemek arányának változása, illetve a gyökerek felvételének dinamikája. A tároló gyökerek jellegzetes szerepet töltenek be a spárga tápanyag-forgalmában, hiszen a halványított spárga termésadó időszakában nem végez fotoszintézist, az asszimiláció tehát korlátozott. A gyökérzet tömegének változása a víz és tápanyagfelvétel, illetve a raktározás dinamikáját szemlélteti. A felszívó, vékony gyökerek tömege a tápanyagfelvétel dinamikáját követve a tavaszi, majd nyárvégi ciklusban legnagyobb. A tároló gyökerek tömege a vegetációs ciklust követi, mert a termő időszakban folyamatosan csökken, majd a júniusi szedés befejezése után a raktározással egyenletesen emelkedik.

Az induló állomány kiemelkedő nitrogén igénye a második évben harmonikus NK felvételt mutat. A kalcium jelentősége is jól látható, szerepe a teljes termést adó korban is nagy. Tápanyagszükségletét a gyakorlatban a talajtípus valamint a termesztés intenzitása szerint tervezzük.

Teljes vízigénye a tenyészidőszakban 600 mm, évjárattól függően 300-500 mm öntözésre lehet szükség. A szedés alatti szárazság a sípok minőségét rontja, de a tövek legyengülésével a következő év terméshozama is csökken. A legnagyobb vízigénye és tápanyagigénye a hajtások intenzív növekedésének idején van. Általában kedvezőbb a kisebb adagokkal történő 14 naponkénti öntözés. A korai, szedés alatti öntözésre laza talajokon szükség lehet, de körültekintően, kis adagokkal történő 2-3 esti, éjszakai öntözés legyen, ami nem hűti le kedvezőtlenül a spárga talaját.

Spárga fajlagos tápanyagszükséglete, közepes tápanyag ellátottságnál (FEHÉRNÉ, 2004)

Spárga műtrágyaszükségletének változása különböző technológiákban (FEHÉRNÉ, 2004)

Nem termő kor tápanyagellátása

A telepítés tápanyag előkészítésére külön szaktanács szerint kerül sor.

Az első évben a teljes mennyiséggel feltöltött ültetvényben N pótlásra van szükség. Júniusban és júliusban 50-50 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget jutassunk ki fejtrágyaként.

Amennyiben a telepítési dokumentációban megosztott feltöltés szerepel, a tápanyag pótlását a nem termő évek alatt folytatni kell.

Második éves telepítésben 300 kg Rosafert 5-6-30 komplex műtrágyával alaptrágyázzunk. Fejtrágyaként 2x50 kg nitrogén hatóanyagot juttassunk ki június közepétől augusztus elejéig.

Harmadik évben a spárga betakarítása megkezdődhet. Ekkor már a termő fenntartó trágyázást célszerű alkalmazni az állomány kondíciójának javítása miatt is.

Spárga fenntartó trágyázása termő korban

A halványított termő spárga éves fenntartó trágyázásakor a termés és növekményekkel felvett, és egyéb veszteségek miatt hiányzó tápanyagot kell pótolnunk. A termés mennyisége szerint szükséges műtrágya adagokat tervezzük az ellátáshoz.

Spárga hozamközpontú műtrágya szükséglete hatóanyagban (kg/ha)

A halványított termő spárga tápanyagellátása a szedés és takarás miatt sajátságos ciklushoz igazodik. Az alaptrágyázás lényegében a szedés befejezése után, a bakhátak kihúzásakor történik. A kihajtással indul meg a fotoszintézis és az új anyagok előállítása, és folyamatosan, ezzel együtt történik a tároló gyökerek feltöltése. A tápanyag utánpótlásnak erre az időszakra kell koncentrálni, és csak ritkább esetben a klasszikus tavaszi trágyázásra.

Laza talajon a tavaszi 100 kg N hatóanyagot bakháthúzás előtt be kell dolgozni a talajba. Szedés után, június végén az első termőévhez hasonlóan történik a szerves- és műtrágyázás 160 kg N, 80 kg P₂O₅ és 210 kg K₂O átlagos hatóanyag mennyiséggel. A talaj tápelem ellátottsága és a termesztés módja alapján módosítjuk a szükséges műtrágya mennyiségét.

Alaptrágyázás

A termő spárga alaptrágyázása klasszikusan a sípok szedésének befejezése után történik. A halványított spárga bakhát széthúzásakor juttatjuk ki a szükséges szerves trágyát és műtrágyát is, melyet a kijelölt sorközökben a tövek megsértése nélkül kell bedolgozni. Nagyon oda kell figyelni az idősödő állományokban a tövek megasabban történő elhelyezkedésére miatt.

A 3 évenként javasolt, 30-40 t szervestrágyázáskor a szedés utáni alaptrágya mennyisége harmadával-felével csökkenthető az ültetvény kondíciójának függvényében. A szerves és alaptrágya bedolgozási mélységénél, különösen idősebb állományban folyamatosan figyeljünk, a tároló gyökerekre vigyázzunk, kárt ne tegyünk bennük.

Termő spárga tápanyag kijuttatása a tenyészidőben

Tápoldatozás

A rendszeresen öntözött spárga tápanyagellátása tápoldatos kiegészítéssel javítható, melyet a tavaszi időszakban és a vegetáció alatt is végezhetünk. Termő ültetvényben, a táplálási programban javasoltakat célszerű követni.

Lombtrágyázás

A növényvédelemmel együtt 10-14 naponkénti kezelés lehetőséget ad a mikroelemek leghatékonyabb visszapótlására, dinamikus fejlődés biztosítására. Kialakult környezeti stressz helyzeten, kihajtott sípok szélverése, légköri aszály, stb. esetén különösen a bioaktív Smaragd Extra, korábban Fosfitex kezeléssel átsegíthetjük növényünket, ezzel biztosítva a törésmentes fejlődést. A bioaktív Smaragd Extra kezelések a tápanyag kiegészítésen túl a betegség megelőzéssel nagyon jelentős segítséget nyújtanak.

Spárga komplett lobtrágyázása a növényvédelemmel egy menetben 10 14naponként

A permetlé készítésekor a Rosasol és egyéb műtrágyákat mindig utoljára és feloldva keverjük be. A keverési próba elvégzését minden új összetétel esetén javasoljuk.