Bór (B)

Élettani szerepe

A bór gyakori szereplő a mikroelemek közül az intenzív tápanyagellátásban. Nagyon fontos szerepet tölt be több élettani folyamatban is, de a gyakorlatban csak a megtermékenyítéshez kötődik a szerepe. Valóban fontos szerepe van ott is, de csak egyetlen, igaz meghatározó folyamatnál, a virágpor, a pollen csírázásánál meghatározó. A virágképződés és virágrészek fejlődése, a megtermékenyítés és magképződés teljes egészét a tápelemek egész sorával együtt szabályozzák. A bór ezen felül a növekedéssel, tápanyagszállítással kapcsolatban is szerepet játszik. A növényben nem, vagy nagyon rosszul mobilizálódik, helyeződik át, ezért fontos az ellátás időzítése és folytonossága.

A bór kedvező ellátási szinthez viszonyított mérgező mennyisége az egyik legalacsonyabb a mikroelemek között, és több zöldség és dísznövény különösen érzékeny a túladagolásra. Ezért a túl lekes felhasználása igen komoly károkat okoz időről időre.

A bór élettani szerepének összefoglalása:

• örökletes anyagok képződésében, cukorképződésben
• szénhidrát anyagcserében
• megtermékenyítésben

Talaj összefüggések

A talajban több formában is jelen van. A lúgos kémhatás és egyéb tényezők jelentősen csökkenti a felvételét. Ezért a talajvizsgálatnál kimutatott bór nem tekinthető teljes mértékben hasznosíthatónak. A növényanalízis eredménye erősíti meg a tényleges felvétel szintjét.

Az erős meszezés miatti lekötődés, illetve a gyenge kolloid tartalmú talajokon a kimosódás gyakran okozhatja hiányát. A laza, meszes talaj, illetve aszályos körülmények a felvétel akadályozásával erősítik a bórhiány kialakulását.

Tápanyagellátási összefüggések

A bór ellátás a tápanyagellátás fontos része. Az alap, fej, illetve tápoldat és lombtrágyával juttathatjuk ki. Komplett technológiában szereplő harmonikus mennyiség a pótlást biztonsággal megoldja, kiegészítésre azonosított hiány esetén van szükség.

A bórt tartalmazó öntözővíz esetén az intenzív termesztésben, így hajtatásban is az öntözővíz bór tartalmát a bórra különösen érzékeny csoportnál 0,3-1,1 mg/l, a közepesen érzékenyeknél 1,0-2,1 mg/l között, míg a bórt tűrő kultúráknál 4,0 mg/l alatt javasolják a bórmérgezés elkerülése miatt.

Zöldségfélék vonatkozása

A zöldségtermesztésben is kiemelkedik néhány növény bórigénye. A káposztafélék és gyökérzöldségek élettani betegségeinek alapja lehet a rossz ellátás, de a megtermékenyítésben betöltött szerepe miatt a valódi termésért termesztett növényeknél, min például paprika, paradicsom, dinnyék, stb., igen fontos a jó ellátás az intenzív termesztésben.

A túl lelkes bórtrágyázás azonban a kis mérgezési lépcső miatt kerülendő, mert a bór több érzékeny növénynél már kisebb túladagoláskor mérgezést okozhat. .

Gyümölcsfélék vonatkozása

Gyümölcsöknél is legismertebb a generatív szervek képződésében és tökéletes működésében betöltött szerepe van, mellyel a termés meghatározója is lehet, de szerepe van a növekedésben, az osztódó szövetek működésében is. Jelenléte a növényben szorosan összefügg a szárazságtűrő képességgel is. Hiányában a hajtáscsúcsokon torzulás és elhalások lehetnek, romlik a megtermékenyülés és ezzel közvetlenül a hozam is. Különösen intenzív a felvétel a vegetáció kezdetén, amit mikroelemes alaptrágyázással tudunk kielégíteni. Miután más mikroelemtől eltérően nem tárolja a növény, a bórszükséglet folyamatos. Pótlását különösen nagy terhelésű évben a szüret után érdemes más mikroelemekkel együtt pótolni. Gyümölcstermesztő k között elterjedt technológiai műveletté válik a „welmess kúra”, mely a kondíció helyreállítást szolgálja a terhelés függvényében, esetleg levélanalízis ismertében

A bórhiány a hajtáscsúcs elhalásával, a legfiatalabb levelek torzulásával is járhat. A virágrúgás is előfordul. Leggyakoribb azonban a termésen és terméshúsban jelentkező barna, parás szövetelhalás. A fiatal gyümölcs terméshéja fel is repedhet, a termés torzultan fejlődik tovább. A gyümölcshúsban a magházhoz közel kezdetben üvegszerű, majd barnuló sejtcsoport elhal, üregesedik. A gyümölcs színeződése, íze sem normális.

A mikroelemes alaptrágyákkal, illetve komplett, vagy speciális lombtrágyákkal az ellátás zavartalanná tehető.

A bór hiányára a gyümölcsfajok közül az alma, a körte, a szilva és a málna a legérzékenyebb.

Bór túladagolására legérzékenyebbek a szilva szamóca, alma, körte, cseresznye, kajszi, őszibarack. A termesztésben általában nem jelent gondot a bór túladagolása, de oda kell figyelni a tervezett kezeléseknél erre a tényre is.

Legigényesebb gyümölcsfajok az alma, körte, birs, szilva, őszibarack és málna.

Szőlő vonatkozása

A bór elsődleges szerepe, hogy a virágpor, a pollen csírázásának serkentésével segíti a jó megtermékenyítést. Ehhez még hozzájárul a cink, amely a magképződést segíti. A szőlőbogyók megfelelő méretéhez a bogyóhús illat, zamatanyagához elegendő számú, és jól kifejlett mag szükséges.

Bórhiány már a rügyfakadás kezdetén is mutatkozik. A hajtások lassan fejlődnek, növekednek, az íz közök nagyon rövidek, vastagok, „Z” betű formájára módosul a hajtás, a levelek a szélen klorotikus, pirosas színeződésűek, a fiatal leveleken a széltől induló érközi sárgulás kezdődik. A hajtáscsúcsok gyakran elhalnak.

Gyakran a virágzat a virágzás előtt elszárad. A megtermékenyítés után a fürtök alsó része majdnem derékszögben meghajlik, de el is pusztulhatnak. A bogyók kicsik maradnak és magnélküli csenevész termés képződik.

A bór túladagolás is káros. A 300 ppm fölötti többlet is abortuszt okoz. Az ízközök rövidek, a virágelrúgás erős, a fürtök madárkásak, elhalnak, a rossz kötődés és az elrúgás miatt.