Nevüknek megfelelően csak mikro, tehát igen kicsiny mennyiségben vannak a növényben, illetve a talajban is, jelentőségük azonban meghatározó a növények életében. Az életfolyamatok legkisebb részleteinek szabályozóiként és enzimek alkotóelemeként is meghatározó szerepet töltenek be a növények életműködésében. Sok esetben áttételesen, a növényeket fogyasztók számára is fontosak. Mivel a szabályozó elemek építőanyagai, többségében a tenyészidőszak első felében történik meg a felvétel döntő része. Az ellátásnál fontos szempont, hogy a növényben nem mobilizálódnak, nem mozognak tovább, ezért a tüneteik általában a fiatal, rosszul ellátott növényi részeken, hajtáscsúcsokon jelennek meg.
A tünetek egy része jól azonosítható, akár növényre jellemző lehet, de több esetben csak a hajtáscsúcs világosodását tapasztaljuk. Gyakori, és nagyon nehezen értékelhető a tünetek együttes megjelenése. Ekkor valószínűsíthető, hogy nem a tényleges hiány, hanem a körülmények miatt relatív hiány, felvehetőségi, élettani zavar a jelenség oka.
A növények mikroelem igénye és érzékenysége nagyon változó. Ennek megfelelően egyesek érzékenyebbek az alacsony ellátottságra, és jól reagálnak a mikroelem kezelésekre. Mint a relatív hiányoknál, a mikroelemek pótlására is átfogó megoldást és nem "tűzoltást" javasolhat a szakember. A mikroelemek harmonikusan a teljes tápelem soros komplex műtrágyákkal, kiegészítésként pedig speciális kelát és mono mikroelem műtrágyákkal pótolhatók.
Az eddig csak alig, vagy részben ismert szilícium, kobalt, króm, vanádium, titán, szelén, jód sok esetben a növényeket fogyasztók, a tápláléklánc szereplői miatt is érdekes. Ezek az elemek természetes tápelem forgalommal, szerves trágyákkal részben a növények rendelkezésére állnak, illetve szükséges a megfelelő szintű pótlásuk. A szilíciumé uborkában, szeléné takarmánytermesztésben, stimuláló titán lombtrágyázás kertészeti alkalmazása már a gyakorlatilag alkalmazásban van.
Az egyes mikroelemek felvételének módja lényegesen eltér egymástól. A gyakorlat számára ez azt jelenti, hogy a körülmények kedvezőtlen változása más és más mikroelem hiányát okozza. Az elsősorban közvetlenül felvett elemek, réz, vas, főként a gyenge gyökérfejlődés esetén kerülnek hiányba. Az áramlással gyökérhez jutó elemek a nedvesség állapotra érzékenyek, hiszen a gyökérhez jutásukat a szárazság megakadályozza. Elsősorban a bór és molibdénre jellemző ez a feltétel. A diffúzióval, közeli mozgással történő felvételnél az előző feltételrendszer kombinációját kell értenünk, mely a mangánra érvényes leginkább.
A mikroelemek felvételének %-os megoszlása a különböző formák között, (DENNIS, 1971)
Tápelem |
Közvetlenül |
Áramlással |
Diffúzióval |
---|---|---|---|
Bór (B) |
3 |
65 |
32 |
Réz (Cu) |
70 |
20 |
10 |
Vas (Fe) |
50 |
10 |
40 |
Mangán (Mn) |
15 |
5 |
80 |
Molibdén (Mo) |
5 |
95 |
- |
Cink (Zn) |
30 |
30 |
40 |
A talajok ellátottsága és mikroelem szolgáltatása, tehát a felvehető mennyiség nagyon függ a talajtípustól, talajtulajdonságoktól. A mikroelem hiánytünetek azonosításakor feltétlenül célszerű megvizsgálni a hiánnyal összefüggésbe hozható környezeti tényező állapotát. Szabályként is mondhatjuk, hogy a kezelés soha ne korlátozódjon a tápelem pótlására a közreható körülmény kezelése nélkül.
Általános összefüggések a talaj típusa, tulajdonságai és mikroelem hiányok között (ALLOWAY és mtsai, 2008)
Talajtípus |
Tulajdonságok |
Mikroelem hiány |
---|---|---|
Homokos, erősen kimosódott |
Kolloid nélküli, |
B, Cl, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn |
Lúgos talaj |
Magas talaj pH (> 7) |
B, Cu, Fe, Mn, Zn |
meszes talaj |
Magas pH >7, magas CaCO3>15 % |
B, Cu, Fe, Mn, Zn |
Erősen meszezett talaj |
Magas só, Magas pH |
B, Cu, Fe, Mn, Zn |
Magas sótartalmú |
Összes só > 0,2 % |
Cu, Fe, Mn, Zn |
Szerves talajok |
Szerves anyag > 10 % |
Cu, Mn, Zn |
Savanyú talajok |
Alacsony pH (> 6,5) |
Cu, Mo, Zn |
Nehéz agyag |
Agyag > 50 %, levegőtlen |
Cu, Mn, Zn |
Glejes |
Redukálódott levegőtlen, ülepedett |
Zn |
A tápoldatos termesztésben jelentőségük az utánpótlás szempontjából is megnőtt. Az igény jelentősen megnőtt, a szerves maradványok, szerves trágyák használatának csökkenésével a felvehető mikroelemek mennyisége a talajban gyakran a minimum szint alá csökken, tehát pótolni kell.
A mikroelemek pótlása rendkívül fontos élettani és táplálkozási szerepe miatt került előtérbe az intenzív termesztéssel. Amennyiben valamely mikroelem hiányban van, súlyos gazdasági kárt okoz, ugyanakkor már kisebb arányú többlete is. A bór és rézből lehet mérgező a túladagolás a nagy érzékenységű növényeknél. Az alacsony mennyiségek miatt előfordulhat, hogy egyetlen elrontott kezeléssel elérhető a mérgező szint.
A mikroelemek hiányánál gyakran jellemző az ismert relatív hiány előfordulása, amikor a látszólag megfelelő ellátottság esetén is fellépnek a hiánytünetek. A háttérben ilyenkor a mikroelemek felvételét okozó tényező, vagy tényezők állnak. A mikroelem ellátást gátló összetett tápelem antagonizmus mellett talaj több fizikai és kémiai paramétere is döntően befolyásolja.
A kelátokra épül elsősorban mikroelemek pótlása, mely általában hatékonyabb és biztonságosabb a só formáknál. Jól felvehető formában tartalmazzák a vasat és más tápelemeket gyengén lúgos, vagy lúgos kémhatás tartományban. Mivel lúgos talajon a só mikroelemek rosszul felvehetők, szabályozatlan kémhatású technológiában a kelátok alkalmazása indokolt és el is terjedt.
A mikroelem kelátok speciális szerves kötésű biológiailag aktív molekulák, amelyek erős stabilitással rendelkeznek. Ez a stabilitás gyors és optimális biológiai hatást eredményez. A speciális kelátokat a kedvezőtlen erősen lúgos tartományban is kiválóan felveszik a növények, és nagyobb adag esetén a meszes, 8,5-9,0 pH mellett is hatékonyak maradnak. A szerves kötésnek köszönhetően extrém körülmények között is ki tudják fejteni hatásukat. Ugyanakkor a közömbös és gyengén savanyú tartományban is gyors és hatékony hiánypótlók. Lombon és tápoldatban is jól alkalmazhatók, az öntöző műtrágyákkal, növényvédő szerekkel általában jól keverhetők.
A mikroelem kelát tartalmú műtrágyák általános jellemzői:
A helyes megoldás nem csak a pótlás, hanem a kedvezőtlen körülmények megszüntetése:
Mikroelemek kiegészítésére használható műtrágyák
Anyag |
Összetevői |
Tápelem |
Tartalom; % |
---|---|---|---|
Réz-szulfát |
CuSO4. 5H2O |
Cu |
25,34 |
Mangán-szulfát |
MnSO4.H2O |
Mn |
32 |
Bórax |
Na2B4O7.10 H2O |
B |
11 |
Borsav |
H3BO3 |
B |
17,5 |
Ca-borát |
Rheobor |
B |
7 |
Bór |
Scorpio |
B |
7,4 |
Cink-szulfát |
ZnSO4 |
Zn |
23,8 |
Nátrium-molibdenát |
Na2MoO4*2.H2O |
Mo |
39,6 |
Ammonium-molibdenát |
/NH4/6Mo7O24.4H2O |
Mo |
54 |
Vaskelát EDTA |
Fe-EDTA-kötésben |
Fe |
5-14 |
Vaskelát DTPA |
Fe-DTPA folyadék |
Fe |
3,5- 6-7 |
Vaskelát EDDHA, EDDHMA |
Fe- kristályos és folyadék |
Fe |
4-6 |
Vaskelát DTPA |
Fe-DTPA kristályos |
Fe |
10 |
Réz kelát EDTA |
Fosfitex Cu |
Cu |
1 |
Mangán kelát EDTA |
Fosfitex Zn/Mn -kötésben |
Mn |
3 |
Mangán kelát DTPA |
Mn DTPA-kötésben |
Mn |
5-12 |
Cink kelát EDTA |
Fosfitex Zn/Mn |
Zn |
5 |
komplett mikroelem sor |
Rosafert, Rosasol, Rosatop Ca |
Me |
|
Megfelelően művelt, szerves trágyázott és komplex tápoldatozásban részesített talajokon ritkábban fordul elő a mikroelemek hiánya. Sajnos ezek a feltételek nem mindig adottak, ezért gyakoriak a hiánytünetek.
A kelatizált tápelemek kémiai formái és stabilitásuk
Tápelem kémiai formái |
Megnevezésük |
Stabilitás |
---|---|---|
Kelát |
EDTA, DTPA, EDDHA, EDDHMA |
Erős |
Sequestered (komplex) |
Fenolok, Huminsavak, Ligninszulfonsavak |
Közepes |
Komplex |
Aminosavak, Citrát, Glukoheptanát |
Gyenge |
Szervetlen só |
Szulfát, Nitrát, Karbonát, Foszfát, |
Nincs |
A mikroelemek pótlásánál is említett túladagolási kockázat miatt a teljes mikroelem sor pótlásának legbiztonságosabb módja a komplett mikroelemes műtrágyák használata, mint Rosasol is. A kertészetek egy része a mikroelemeket egyedi adagolással, mikroelem sókkal pótolja, ami a szabályozott tápoldat készítésnél indokolt is, hiszen a savadagolással stabilizált kémhatás, valamint a pontos adagolás miatt a mikroelemek felvételének körülményei adottak.
Olyan alap, starter, és tápoldatozó és lombtrágya komplexek állnak már rendelkezésre, melyek harmonikusan tartalmaznak minden fontos mikroelemet is. A kiegészítést, gyógyítást, mikroelem kelátokkal végezhetjük.
Az egyedi mikroelem pótlás buktatója, hogy a tünetekből a hiányzó elem csak nagyon nehezen azonosítható. Tévedés esetén a hiány még súlyosabb lesz azáltal, hogy más elemet adagolunk, ami az antagonizmus következtében fokozza a kérdéses elem hiányát.
A növényvédő szerek lombtrágyaként is jó mikroelem pótlók lehetnek, hiszen cink, réz, mangán tartalmuk jelentős lehet és ezek az elemek táplálékként is hasznosulnak. Az öntözővíz gyakran tartalmaz hasznos mikroelemeket is.
A mikroelemek ellátása az intenzív zöldségfajtáknál fokozott igény illetve nagyobb érzékenység miatt a tápanyag technológia meghatározó részévé lett. Az arányos mikroelem ellátás ugyanolyan fontos, mint a makroelem igény kielégítése. És az arányosság hangsúlyos, hiszen az egyoldalú, vagy túlzott mennyiség esetenként veszélyesebb, mint a makroelemek túladagolása.
A zöldségnövények mikroelem igénye, érzékenysége hiányukra
Növény |
Fe |
B |
Zn |
Mn |
Mo |
Cu |
---|---|---|---|---|---|---|
Paprika (étkezési) |
x |
x |
|
|
|
|
Paradicsom |
xx |
xx |
x |
xx |
xx |
x |
Uborka |
|
|
|
xxx |
|
x |
Fejeskáposzta |
|
xxx |
|
x |
xxx |
x |
Karalábé |
|
xxx |
|
|
x |
|
Karfiol |
|
xxx |
|
x |
xxx |
x |
Bimbóskel |
|
xxx |
|
x |
x |
x |
Sárgarépa |
|
xx |
|
x |
|
xxx |
Petrezselyem |
|
x |
|
|
|
x |
Tojásgyümölcs |
|
x |
|
|
|
|
Dinnye |
|
xx |
|
x |
xx |
x |
Vöröshagyma |
|
|
x |
xxx |
|
xxx |
Fokhagyma |
|
x |
xx |
xx |
|
|
Fejes saláta |
x |
x |
|
xxx |
xxx |
xxx |
Sóska |
x |
|
|
x |
x |
x |
Spenót |
x |
|
|
xxx |
xxx |
xxx |
Retek (téli) |
|
x |
x |
xxx |
x |
x |
Hónapos retek |
|
x |
|
xxx |
x |
x |
Zöldbab |
|
|
xxx |
xxx |
x |
|
Zöldborsó |
|
|
x |
xxx |
x |
|
Burgonya |
|
x |
x |
|
|
|
Zeller |
|
xxx |
x |
x |
|
x |
Cékla |
x |
xxx |
x |
xxx |
x |
xxx |
Spárga |
|
|
x |
x |
|
|
Csemegekukorica |
|
x |
x |
x |
|
|
Jelmagyarázat: nincs jel- általános igényű, x- kissé érzékeny, xx- közepesen érzékeny, xxx- nagyon érzékeny
A magasabb igényű, alacsony ellátottságra érzékeny, és a mikroelem kezelésre jól reagáló zöldségnövények(BERGMANN, 1992 nyomán)
Bór |
Réz |
Mangán |
Molibdén |
---|---|---|---|
fejes káposzta, karfiol, cékla, karalábé, zeller, bimbóskel |
cékla, saláta, spenót, sárgarépa, hagyma |
uborka, hagyma, spenót, saláta, |
karfiol, saláta, spenót |
A közepes igényű, alacsony ellátottságra kissé érzékeny, és a mikroelem kezelésre mérsékelten reagáló zöldségnövények (BERGMANN, 1992 nyomán)
Bór |
Réz |
Mangán |
Cink |
Molibdén |
---|---|---|---|---|
paradicsom, sárgarépa, saláta, retek, hónapos retek, spenót, |
fejes káposzta, karfiol, uborka, paradicsom, mángold, zeller, bimbóskel, retek, hónapos retek, fodor petrezselyem, |
bimbóskel, karfiol, fejes káposzta, zeller, sárgarépa, paradicsom, |
cékla, paradicsom, hagyma |
karfiol, bimbóskel, fejes káposzta, retek, hónapos retek, brokkoli, karalábé, cékla, paradicsom, |
A zöldségnövények bórérzékenysége (Szakirodalmi adatok alapján)
Közepesen érzékenyek |
Bórtűrők |
---|---|
borsó, retek, paradicsom, hónapos retek, |
sárgarépa, spárga, fejeskáposzta, vöröshagyma, zöldhagyma, fejes saláta |
Öntözővíz biztonságos felhasználása a bórtartalom figyelembe vételével; mg/l (BERGMANN, 1992 nyomán)
Érzékenység |
Javasolt mennyiség a tenyészidőben |
||
---|---|---|---|
50 mm |
100 mm |
200 mm |
|
Érzékenyek |
4,0 |
2,0 |
1,0 |
Közepesen érzékenyek |
6,0 |
3,0 |
1,5 |
Bórtűrők |
8,0 |
4,0 |
2,0 |
A gyümölcsök mikroelem igényesek, és többségük érzékeny is a mikroelemek hiányára. Gyakran hiányjelzőként is nevezünk egy-egy gyümölcsfajt.
Gyümölcsfa fajok kiemelt mikroelem hiány és klórérzékenysége (FEKETE, 1971 nyomán)
Gyümölcsfaj |
Fe |
B |
Zn |
Mn |
Cu |
---|---|---|---|---|---|
Alma |
* |
* |
* |
* |
* |
Körte |
* |
* |
|
* |
* |
Kajszi |
|
|
|
* |
|
Őszibarack |
* |
* |
* |
* |
|
Szilva |
* |
* |
* |
* |
* |
Cseresznye |
|
|
* |
* |
* |
Egyes mikroelemeket képese tárolni a gyümölcsfák. A tenyészidő elején megfelelő ellátással a szükséglet kielégíthető. A bórt azonban nem tárolja a növény, a bórszükséglet tehát folyamatos. Nagy terhelésű évben a szüret után, vagy még a termésérés előtt érdemes más mikroelemekkel együtt pótolni. A kondíciójavító komplett kezelés „welmess kúra” néven a gyümölcstermesztők között egyre inkább elterjedt technológiai műveletté válik. A kondíció megtartását, helyreállítást szolgálja a lombtrágyázással, tápoldattal kijuttatott tápanyag. A terhelés függvényében, esetleg levélanalízis ismertében összeállított receptúra biztosítja a megfelelő tápanyag feltöltést és feldolgozást.
A kertészeti növények bórérzékenysége (Szakirodalmi adatok alapján)
Közepesen érzékenyek |
Bórtűrők |
---|---|
borsó, retek, paradicsom, hónapos retek, |
sárgarépa, spárga, fejeskáposzta, vöröshagyma, zöldhagyma, fejes saláta |
Öntözővíz biztonságos mennyiségének; mm=l/m2, felhasználása a bórtartalom figyelembe vételével; mg/l (BERGMANN, 1992 nyomán)
Érzékenység |
Javasolt mennyiség a tenyészidőben |
||
---|---|---|---|
50 mm |
100 mm |
200 mm |
|
Érzékenyek |
4,0 |
2,0 |
1,0 |
Közepesen érzékenyek |
6,0 |
3,0 |
1,5 |
Bórtűrők |
8,0 |
4,0 |
2,0 |