Több növénynél megállapították, hogy a nátrium (Na) kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlen. Nátriumot a sejt kiválasztja, funkciójában a káliumot cserélheti, enzimaktiváló, vízháztartásban szerepel és szabályozó szerepet is betölt. Felvétele az egyes növényeknél nagyon eltérő, mint ahogy a nátrium többletének hatása is
Az összes sótartalom szerinti érzékenységet elsősorban a nagy tápanyagmennyiséget használó intenzív termesztésben vesszük figyelembe. A magas összes sótartalom a talaj, illetve gyökérközeg oldatának túl magas vezetőképességét jelenti, ami a tápelemek felvételére kedvezőtlen hatással van. Ahogy a túl alacsony sótartalomnál, a túl magasnál is zavart szenved a tápelemek ionos felvétele, ami összefügg a vízforgalommal is.
Só kártétel, só stressz a túl magas sótartalom élettani következménye, a növények reakciója. A szövetek vízvesztése, az asszimiláció lassulása a stressz hormonok képzéséből adódó védekezés eredménye. A magas sótartalom hatására történő változások néhány bizonyos minőségi paramétert javítanak, a stressz következményeként a száraz anyag, tartalom, bizonyos szín és íz anyagok, a tárolhatóság valamelyest javulhatnak. Éppen ezért a tápanyagellátás is törekszik arra, hogy a termésképzés idejére a sótartalom ne csökkenjen, ha szükséges, éppen emelkedjen, fejtrágyával, tápoldattal.
A só érzékenység a gyakorlatban azt jelenti, hogy adott sótartalom felett gazdasági kár következik be. A szakirodalmi források a kertészeti növényeket a só érzékenység szerint kettő vagy három csoportba sorolják.
A sóra érzékeny növények csak 0.05% sótartalom mellet termeszthetők biztonsággal. A kevésbé érzékeny növényeket 0,2 % összes sótartalom alatt termeszthetjük. Összesen 0,3 % sótartalom felett a talaj, gyökérközeg zöldségtermesztésre alkalmatlan. Az összes sótartalom hatása a tatalj típusától, szerves anyag tartalmától is függ. Magas szerves anyag tartalom mellett mindig kisebb a sótartalom veszélye.
A nátrium élettani szerepének összefoglalása
A nátrium túlzott mennyisége nem csak a növények táplálkozását, a talaj minőségét is kedvezőtlenül befolyásolja. Elsősorban a talaj szerkezetének romlását okozza a nátrium felhalmozódás, a szikesedés, mert a humuszkolloidok felületéről a morzsás szerkezetet biztosító kalciumot lecseréli. Ha a kicserélhető kationok összes mennyiségéből eléri az 5 %-ot már jelentkeznek káros hatások. A szerkezetromlás a levegőzöttséget, a vízgazdálkodást és ezzel sok egyéb talaj tulajdonságot ront el, jelentősen csökkentve a talaj termőképességét. Észrevehetően szikesíti a talajt 5-15 % mennyiségben, felette pedig erős szikesedés jellemző (Mehlich-módszer, kicserélhető kation vizsgálat).
A lecserélt kalcium a talajoldatból gyakran kimosódik és komoly, akár 200-400 kg/ha veszteséget jelent. A szikesedő talaj termőképességének romlását a megváltozott szerkezeti és kémiai viszonyok együttesen okozzák. Közvetlenül a talajoldat ionviszonyainak megváltozásával akadályozza, illetve zavarja a tápanyag-felvételt és só kártételi tüneteket okoz.
Az öntözővízben a sótartalom a sóra legérzékenyebb növényeknél 300 mg/l alatt, az érzékenyeknek 1000 mg/l alatt, a só tűrőknek 2000-3000 mg/l között legyen.
A tápanyagellátás szempontjából mint a sótartalmat befolyásoló elem növelése lehet jelentősége a felesleges bevitellel. A kertészeti növények sóérzékenysége miatt magas nátrium tartalmú készítményt nem célszerű felhasználni.
Műtrágyával történő bevitele általában nem jellemző, elsősorban a nyalósóval keveredő szervestrágya, valamint az öntözővíz lehet a túlzott bevitel forrása. Vizsgálatuk tehát javasolt, mert nélküle kockázatos lehet ezek használata.
A mikroelemek közül a molibdént (Mo) nátrium sója formájában, nátrium-molibdenátként használjuk, de az így bevitt nátrum mennyisége elhanyagolható.
A zöldségfélék között a bimbóskel, karalábé, retek, fejes káposzta, burgonya, spenót, spárga, zeller, sárgarépa, paradicsom, cékla, mángold és torma nátrium felvételi képessége jelentősebb. Nem reagál a nátrium ellátásra az uborka, paprika, saláta, petrezselyem, hagyma és a tök. A túladagolásra, túlzott nátrium mennyiségre a só tűrés szerint reagálnak az egyes növények.
A zöldségnövények só tűrése a Na tartalom alapján (BARTOLOMAEUS, 1986)
Jó, sóra nem érzékenyek |
Közepes |
Alacsony, sóra érzékenyek |
---|---|---|
vörös és fejes káposzta, karfiol, zeller, paradicsom, spenót, hagyma, póréhagyma |
sárgarépa, retek, sütőtök, burgonya, borsó, |
bab, uborka, fejes saláta |
A zöldségnövények só érzékenysége, összes sótartalom alapján (Szakirodalmi adatok nyomán)
Sóra kevésbé érzékenyek |
Sóra érzékenyek |
paradicsom, tojásgyümölcs, hegyes paprika, káposztafélék, tökfélék, görögdinnye
|
fehér étkezési paprika, uborka, sárgadinnye, palánták, hónapos, retek, levélzöldségek, fejes saláta, zöldségpalánták |
Zöldségnövények só tűrése eltérő közegben; KCl g/l közeg, (GEISSLER, 1965 nyomán)
Közeg |
palánták |
retek |
Fejes saláta |
uborka |
paradicsom |
karfiol |
---|---|---|---|---|---|---|
Kertészeti talaj |
4 |
5 |
5,2 |
7,5 |
8,2 |
9 |
Tőzeg |
7 |
11 |
11,5 |
14 |
15 |
16,6 |
A gyümölcsösökben a sótartalom és a tápelemek harmóniája szempontjából is fontos a nátrium tartalom. A kationok, kálium, kalcium, magnézium forgalmában is okozhat súlyos zavarokat a magas nátrium tartalom.
A szikesedés fokát a kicserélhető kation vizsgálattal, (Mehlich-módszer), a kolloidokon lévő kationokon belüli nátrium arány alapján soroljuk be. A későbbi károkozás megelőzésére a telepítésből kizárására kerül az adott terület a határértéket meghaladó mértékű nátrium tartalomnál. A másodlagos szikesedés károsítása ellen a tápanyagellátás szakszerű végzésével védekezhetünk.
A túlzott mennyiségű nátrium több problémát okoz a szőlőben, ezért szőlőtermesztés szempontjából károsnak tekintjük jelenlétét. Kedvező körülmény, hogy a telepítésnél már a szikesedés fokát vizsgálva a magas nátrium tartalom telepítést kizáró ok. A termesztésben a kismértékű többlet sok esetben kezelhető problémát jelent . A tenger, és óceánok partjainál termesztett szőlőkben a magas sótartalom többször okoz nagyobb gondot, de a hazai gyakorlatban is előfordul a kedvezőtlen adottságok között.
Ilyen esetben a külföldi tapasztalatok alapján gipsszel kell kezelni és magas vízadaggal kimosatni a talajból a sókat, mint az a zöldségtermesztésben is gyakorlat. A túlzott sómennyiséget általában 300-400 mm-nyi csapadéknak megfelelő vízzel kilehet mosni a gyökérzónából, de a ezt a szőlőtermesztésben kevésbé alkalmazzuk. Telepítéskor a magas sószintű területre só tűrő alannyal bíró oltványok telepítését kell előnyben részesíteni.
A só szint káros hatásai a levélben jelentkeznek először. A levelek széle sárgás színezetű lesz majd az egész lemez, elsárgul, és folyamatosan elszárad. Már kezdetben kimutatható a levél analízis során a káros sók jelenléte. Döntően a talaj geológiai helyzetéből adódhatnak a sós károsodások, de gyakran a helytelen műtrágyakezelések is okozzák, például, nagy mennyiségű kálium-klorid felhasználása esetén. Ezért a talajba juttatva a kálium-szulfátos formát kell a szőlőben felhasználni, míg lombtrágyaként komplett komplexeket