Nátrium (Na)

Nátrium (Na)

Élettani szerepe

Több növénynél megállapították, hogy a nátrium (Na) kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlen. Nátriumot a sejt kiválasztja, funkciójában a káliumot cserélheti, enzimaktiváló, vízháztartásban szerepel és szabályozó szerepet is betölt. Felvétele az egyes növényeknél nagyon eltérő, mint ahogy a nátrium többletének hatása is

Az összes sótartalom szerinti érzékenységet elsősorban a nagy tápanyagmennyiséget használó intenzív termesztésben vesszük figyelembe. A magas összes sótartalom a talaj, illetve gyökérközeg oldatának túl magas vezetőképességét jelenti, ami a tápelemek felvételére kedvezőtlen hatással van. Ahogy a túl alacsony sótartalomnál, a túl magasnál is zavart szenved a tápelemek ionos felvétele, ami összefügg a vízforgalommal is.

Só kártétel, só stressz a túl magas sótartalom élettani következménye, a növények reakciója. A szövetek vízvesztése, az asszimiláció lassulása a stressz hormonok képzéséből adódó védekezés eredménye. A magas sótartalom hatására történő változások néhány bizonyos minőségi paramétert javítanak, a stressz következményeként a száraz anyag, tartalom, bizonyos szín és íz anyagok, a tárolhatóság valamelyest javulhatnak. Éppen ezért a tápanyagellátás is törekszik arra, hogy a termésképzés idejére a sótartalom ne csökkenjen, ha szükséges, éppen emelkedjen, fejtrágyával, tápoldattal.

A só érzékenység a gyakorlatban azt jelenti, hogy adott sótartalom felett gazdasági kár következik be. A szakirodalmi források a kertészeti növényeket a só érzékenység szerint kettő vagy három csoportba sorolják.

A sóra érzékeny növények csak 0.05% sótartalom mellet termeszthetők biztonsággal. A kevésbé érzékeny növényeket 0,2 % összes sótartalom alatt termeszthetjük. Összesen 0,3 % sótartalom felett a talaj, gyökérközeg zöldségtermesztésre alkalmatlan. Az összes sótartalom hatása a tatalj típusától, szerves anyag tartalmától is függ. Magas szerves anyag tartalom mellett mindig kisebb a sótartalom veszélye.

A nátrium élettani szerepének összefoglalása

  • a sejt kiválasztja, K-t cseréli
  • enzimaktiváló kationként működik,
  • vízháztartásban szerepel a káliummal együtt.

Talaj összefüggések

A nátrium túlzott mennyisége nem csak a növények táplálkozását, a talaj minőségét is kedvezőtlenül befolyásolja. Elsősorban a talaj szerkezetének romlását okozza a nátrium felhalmozódás, a szikesedés, mert a humuszkolloidok felületéről a morzsás szerkezetet biztosító kalciumot lecseréli. Ha a kicserélhető kationok összes mennyiségéből eléri az 5 %-ot már jelentkeznek káros hatások. A szerkezetromlás a levegőzöttséget, a vízgazdálkodást és ezzel sok egyéb talaj tulajdonságot ront el, jelentősen csökkentve a talaj termőképességét. Észrevehetően szikesíti a talajt 5-15 % mennyiségben, felette pedig erős szikesedés jellemző (Mehlich-módszer, kicserélhető kation vizsgálat).

A lecserélt kalcium a talajoldatból gyakran kimosódik és komoly, akár 200-400 kg/ha veszteséget jelent. A szikesedő talaj termőképességének romlását a megváltozott szerkezeti és kémiai viszonyok együttesen okozzák. Közvetlenül a talajoldat ionviszonyainak megváltozásával akadályozza, illetve zavarja a tápanyag-felvételt és só kártételi tüneteket okoz.

Az öntözővízben a sótartalom a sóra legérzékenyebb növényeknél 300 mg/l alatt, az érzékenyeknek 1000 mg/l alatt, a só tűrőknek 2000-3000 mg/l között legyen.

Tápanyagellátási összefüggések

A tápanyagellátás szempontjából mint a sótartalmat befolyásoló elem növelése lehet jelentősége a felesleges bevitellel. A kertészeti növények sóérzékenysége miatt magas nátrium tartalmú készítményt nem célszerű felhasználni.

Műtrágyával történő bevitele általában nem jellemző, elsősorban a nyalósóval keveredő szervestrágya, valamint az öntözővíz lehet a túlzott bevitel forrása. Vizsgálatuk tehát javasolt, mert nélküle kockázatos lehet ezek használata.

A mikroelemek közül a molibdént (Mo) nátrium sója formájában, nátrium-molibdenátként használjuk, de az így bevitt nátrum mennyisége elhanyagolható.

Zöldségfélék vonatkozása

A zöldségfélék között a bimbóskel, karalábé, retek, fejes káposzta, burgonya, spenót, spárga, zeller, sárgarépa, paradicsom, cékla, mángold és torma nátrium felvételi képessége jelentősebb. Nem reagál a nátrium ellátásra az uborka, paprika, saláta, petrezselyem, hagyma és a tök. A túladagolásra, túlzott nátrium mennyiségre a só tűrés szerint reagálnak az egyes növények.

A zöldségnövények só tűrése a Na tartalom alapján (BARTOLOMAEUS, 1986)

Jó, sóra nem érzékenyek

Közepes

Alacsony, sóra érzékenyek

vörös és fejes káposzta, karfiol, zeller, paradicsom, spenót, hagyma, póréhagyma

sárgarépa, retek, sütőtök, burgonya, borsó,

bab, uborka, fejes saláta

A zöldségnövények só érzékenysége, összes sótartalom alapján (Szakirodalmi adatok nyomán)

Sóra kevésbé érzékenyek

Sóra érzékenyek

paradicsom, tojásgyümölcs, hegyes paprika, káposztafélék, tökfélék, görögdinnye

fehér étkezési paprika, uborka, sárgadinnye, palánták, hónapos, retek, levélzöldségek, fejes saláta, zöldségpalánták

Zöldségnövények só tűrése eltérő közegben; KCl g/l közeg, (GEISSLER, 1965 nyomán)

Közeg

palánták

retek

Fejes saláta

uborka

paradicsom

karfiol

Kertészeti talaj

4

5

5,2

7,5

8,2

9

Tőzeg

7

11

11,5

14

15

16,6

Gyümölcsfélék vonatkozása

A gyümölcsösökben a sótartalom és a tápelemek harmóniája szempontjából is fontos a nátrium tartalom. A kationok, kálium, kalcium, magnézium forgalmában is okozhat súlyos zavarokat a magas nátrium tartalom.

A szikesedés fokát a kicserélhető kation vizsgálattal, (Mehlich-módszer), a kolloidokon lévő kationokon belüli nátrium arány alapján soroljuk be. A későbbi károkozás megelőzésére a telepítésből kizárására kerül az adott terület a határértéket meghaladó mértékű nátrium tartalomnál. A másodlagos szikesedés károsítása ellen a tápanyagellátás szakszerű végzésével védekezhetünk.

Szőlő vonatkozása

A túlzott mennyiségű nátrium több problémát okoz a szőlőben, ezért szőlőtermesztés szempontjából károsnak tekintjük jelenlétét. Kedvező körülmény, hogy a telepítésnél már a szikesedés fokát vizsgálva a magas nátrium tartalom telepítést kizáró ok. A termesztésben a kismértékű többlet sok esetben kezelhető problémát jelent . A tenger, és óceánok partjainál termesztett szőlőkben a magas sótartalom többször okoz nagyobb gondot, de a hazai gyakorlatban is előfordul a kedvezőtlen adottságok között.

Ilyen esetben a külföldi tapasztalatok alapján gipsszel kell kezelni és magas vízadaggal kimosatni a talajból a sókat, mint az a zöldségtermesztésben is gyakorlat. A túlzott sómennyiséget általában 300-400 mm-nyi csapadéknak megfelelő vízzel kilehet mosni a gyökérzónából, de a ezt a szőlőtermesztésben kevésbé alkalmazzuk. Telepítéskor a magas sószintű területre só tűrő alannyal bíró oltványok telepítését kell előnyben részesíteni.

A só szint káros hatásai a levélben jelentkeznek először. A levelek széle sárgás színezetű lesz majd az egész lemez, elsárgul, és folyamatosan elszárad. Már kezdetben kimutatható a levél analízis során a káros sók jelenléte. Döntően a talaj geológiai helyzetéből adódhatnak a sós károsodások, de gyakran a helytelen műtrágyakezelések is okozzák, például, nagy mennyiségű kálium-klorid felhasználása esetén. Ezért a talajba juttatva a kálium-szulfátos formát kell a szőlőben felhasználni, míg lombtrágyaként komplett komplexeket