Élettani szerepe összetett. Enzimalkotó és enzimaktiváló, tehát a szabályozó rendszerben működik. A légzésben, vízháztartásban és fotoszintézisben, fehérjeképzésben is fontos szerepe van. Felvétele a fiatal és intenzív növekedési fázisban legaktívabb.
A növekedésben, asszimilációban, szabályozásban betöltött szerepével fontos a gyümölcstermő növényeknek. A gyümölcsök egy részét rézhiányt jelzőnek is hívjuk, mert a tünetek erőteljesebben jelentkeznek. A talajban tényleges hiánya és felvehetőségének gátlása, illetve gyors lekötődése egyaránt jellemző. A lúgos kémhatás, a foszfor túltrágyázás közvetlenül rontja a rézellátást. A komplex műtrágyákkal kijuttatott réz, illetve a lombtrágyázással kijuttatott mennyiség jól hasznosul. A növényvédő szerek réz hatóanyaga szintén hasznosul, és intenzív kezelések esetén speciális kiegészítésre nincs is szükség. A talaj réztrágyázása általában nem hatékony.
A réz élettani szerepének összefoglalása:
A rézhiány a hajtáscsúcs levelei aprók, sárgulnak, a levelek a színük felé kanalasodnak. A hajtás csúcsszáradásával a levelek lehullnak, a csúcs kopaszodik, „boszorkányseprűség” alakul ki.
Nagy mennyiségben káros a mikroelemek felvételére, élettani zavart okozhat. A lekötődés miatt azonban a talajban akár szélsőségesen nagy mennyiségek is előfordulhatnak károkozás nélkül.Különösen a rézzel kezelt ültetvények után, mint szőlő és egyes gyümölcsösök, tapasztalható nagyobb felhalmozódás.
Nem jellemző, hogy külön réz kezelésre sor kerüljön. A termesztő talajok réz tartalma gyakran inkább magas, hiszen akár évtizedes réz kijuttatás is jellemző volt a népszerű gombaölő szerekkel.
A komplex mikroelemes műtrágyák állandó összetevőjeként a technológiában a szükséges mennyiség felvehető formában jelen van. A növényvédelmi kezelések réz hatóanyaga is pótlást jelent, jelenthet.
A zöldségfélék nagyobb része áltlagos igényűnek, illetve érzékenységűnek minősül. Kiemelt igényt, túlzot térzékenységet nem ismerünk. A leveles spenót és fejes saláta, a sárgarápa és cékla, valamint a vöröshagyma igénye nagyobb. A hiányára is ezek a növények érzékenyebbek, illetve a kezelésre jobban reagálnak.
A rézhiány a hajtáscsúcs levelei aprók, sárgulnak, a levelek a színük felé kanalasodnak. A hajtás csúcsszáradásával a levelek lehullnak, a csúcs kopaszodik, „boszorkányseprűség” alakul ki. A rézérzékeny fajokat rézjelzőknek is nevezik.
Legérzékenyebbek: alma, körte, őszi és kajszibarack, szilva és cseresznye.