Vas (Fe)

Élettani szerepe

A zöld színtestek képzésében betöltött szerepe a legismertebb. A mikroelemek között legnagyobb mennyiségben felvett tápelem. Szerepe a növekedéshez kapcsolódik. A vas a kertészeti gyakorlatban legtöbbször a sárgulást okozó hiánya miatt emlegetett tápelem. Az anyagcsere folyamatokat szabályozó elem. A zöld színtestek képzésének szabályozója, ezért hiányában a növény a fiatal, csúcsi részeken kisárgul, kifehéredik. A növényben nehezen mozdul, nehezen mobilizálható. Csak kis mennyiségben van jelen.

A talajban sokszor nagy mennyiségben jelen van, felvételét azonban több körülmény akadályozza. A felvehetetlen formába kerülés miatt a talaj magas mésztartalma, lúgos kémhatása, levegőtlensége, túlöntözése gátolja a felvételt. A növények a vasat ionok és komplex szerves vegyületek, kelátok formájában veszik fel. A növényben gyakorlatilag nem mobilizálható tápelem, hiányát ezért a fiatal részek jelzik.

A vashiány klorózis tünete a hajtások csúcsi levelein jelentkezik. Először a zölden maradó erek közötti területen sárgul a lemez, majd a levelek teljesen kifehéredhetnek, a levélszéleken barna elhalások láthatók. A kezdeti tünetek viszonylag könnyen kezelhetők, de később már visszafordíthatatlan a károsodás.

A leggyorsabban lombtrágyaként kezelhető, de a tápoldatozással is gyorsan beavatkozhatunk. Az emelt vastartalmú komplett lombtrágyák a megelőzést és hiánykezelést is jól szolgálják, illetve speciális vas kelátokkal kiegészíthetők.

A vas élettani szerepének összefoglalása:

• enzimaktiváló
• szabályozó a klorofilképződésben
• enzimalkotó
• légzésben szerepel

Talaj összefüggések

A talajban gyakran nagy mennyiségben jelen lévő vas sokszor nehezen felvehető. A kétértékű vas a legjelentősebb a tápelem ellátásban. Ezen túl a szerves kötésben és kelát formában is felvehető tápelem. A három értékű vasat a növény ha fel is veszi, feldolgozása korlátozott, és vashiány jelenik meg. A kelátok felvehetőségüket jól megőrzik, jól oldhatók és könnyen hozzáférhetők. A vas felvételére hatással van más kationok mennyisége is, túladogolásuk nem csak a klasszikusan ismert kation antagonizmus, hanem a vassal összfüggésben is okozhat zavart.

Oldhatósága nagyban függ a kémhatástól. Magas pH-jú, lúgos talajon oldhatatlan formában van jelen, a három értékű vas mennyisége dominál. Ugyancsak oldhatatlan, nehezen felvehetővé válik a levegőtlen talajokon, így például rendszeres túlöntözés esetén is. Műtrágyával történő pótlásának lehetőségei talajon és lombon keresztül is adottak.

Tápanyagellátási összefüggések

Az ellátásban a komplett technológiák szinte minden elemében szerepel a vas is. A gyakorlatban elsősorban a biztonságosabb kelátok terjedtek el. A formák között legfontosabb eltérés a kémhatás tűrésében van. A legkisebb tűrőképességű formák valójában csak gyengén savanyú környezetben működnek biztonságosan. A következő lépcsőben a gyengén lúgos környezetben jól használható,

Lombon az általában fényérzékeny kelátok alkalmazásakor sokszor elkövetett hiba a délelőtti permetezés miatt bekövetkező jelentős veszteség.

Tápoldatként a a beállított kémhatás miatt a kisebb szélsőségeket elviselő, és nem utolsó sorban lényegesen olcsóbb formák is biztonsággal használhatók.

Zöldségfélék vonatkozása

Az intenzív termesztésben a tápelem viszonyok és a környezeti körülmények miatt is rendszeresen problémát okozó tápelem. A vashiány többségében relatív hiány, tehát a felvehetőséget akadályozó körülmények miatt alakul ki. A leggyakoribb okot, a levegőtlenséget pedig legtöbbször az öntözéssel okozott levegőtlenség váltja ki. A talaj tömörödése szintén összefügghet a helytelen öntözéssel, rossz talajműveléssel, illetve az eleve rossz talajszerkezettel. A zöldségféléknél a megelőzésen, a helyes talajművelés és öntözési gyakorlaton legyen a hangsúly. A folyamatos vas pótlása a mikroelemes trágyák használatával, a komplett lombtrágyázással biztonságosan megoldható.

Gyümölcsfélék vonatkozása

Jellemző, hogy az érzékenység az egyes gyümölcsfajok, fajták, sőt egyedek között is nagyon eltérő.
A hiány igen gyakran a felvétel nehézségei miatt és nem tényleges hiánya miatt alakul ki. A növényben felvett vasnak csak egy része aktív, míg a másik rész az anyagcsere szempontjából nem használható. Éppen ezek a jellemzők miatt sem a talajvizsgálat, sem a levélanalízis önmagában nem teljesen megbízható az ellátottság megítéléséhez. A gyümölcsfáknál az érzékenységet a fajta és alany tulajdonságai, technológiai hibák, az időjárás alakulása is befolyásolják. A fajták és alanyok érzékenysége között nagyok a különbségek. A tartós és erős hiánynál a fanövekedése leáll, a gyümölcs aprósodik. Az őszibaracknál a télállóságra is kedvezőtlen hatással van. Pótlása mellet a körülmények kedvezővé alakítására alapozandó a megelőzés.

A legigényesebbek a felvehető vastartalom szempontjából: az alma, körte, birs, őszibarack, szilva és szamóca.

Szőlő vonatkozása

A vas (Fe), fő funkciója, hogy katalizálja a klorofill produkcióját. Amikor a levelek, hajtások zöld színt kapnak, akkor az asszimiláció intenzíven mehet végbe. Ugyancsak a vas a fő felelőse a színes, elsősorban vörösbor fajtáknál az anthocián, a vörös színanyag kialakításának. Mikor a fotoszintézis intenzíven működik, több színezőanyagot produkál a növény. A vassal együtt a réz is részt vesz az anthocián képződésében és így a színes fajták kívánatos minőségéhez is hozzájárul. Az említettek miatt a színes csemege és vörösbor szőlőnél magasabb mennyiséget kell figyelembe venni. A vörösbor fajtáknál, mikor a színanyag intenzitás biztosítására vas mikroelemet használunk, lehetőleg a magnéziumot is, főleg ha a levél analízis mutatja a hiányt, pótolni kell, mert a vas lombtrágyázás önmagában nem biztosítja a kellő színanyag képződést.

Vashiány a hajtások, levelek színe sápadt, majd sárgás lesz. A fiatal levelek érközi klorózisa mellett erős bogyóelrúgás is jelentkezhet. Erősebb hiánynál az egész növény elsárgul és csökkent növekedés jellemző. Enyhe hiánytünetek kedvező körülmények között kezelés nélkül is elmúlhatnak.