Tápanyagellátás alapfogalmai

A szakmai területek nyelvezete az ismeretek bővülésével folyamatosan alakul ki. A tápanyagellátásra is érvényes ez, kialakult a szakmai nyelvezete.

A tápanyagellátás saját fogalmain és szakszavain túl több tudományos területtel van olyan szoros kapcsolatban, melyek szakmai nyelvezetét kénytelen használni. Hogy a szakterület kutatói, a szaktanácsadás, a szakmai javaslatokkal dolgozó termesztő szót értsen egy nyelvet kell használnunk. Tehát ugyanazt kell értsünk adott dolog, javaslat, vélemény alatt, ezért az alapfogalmaknál célszerűnek látszik röviden összefoglalni azokat az alapvető elemeket, melyek melyek végigkisérik a tápanyagellátást az alapoktól a gyakorlati kivitelezésig.

Tápanyagigény, tápanyagszükséglet

Tápanyagigény = a növény tápanyagigénye a fejlődéséhez, termésmennyiséghez, minőség kialakulásához felhasznált tápelemek mennyisége tápelemenként. A gyakorlatban a növényben található, tehát a ténylegesen felvett mennyiségekkel jellemezhető. Legtöbbször a tömeget meghatározó termés összetétele alapján is jellemezhetjük. Változik a körülmények, fajták, termésmennyiség, stb. függvényében. Sajnos a gyakorlatban sokszor keveredik az értelmezése a szükséglettel.

Tápanyag érzékenység = adott tápelem hiány, vagy többlet okozta élettani zavarok erősségével jellemezhető. Így tehát lehet egy kultúra adott tápelemre kis igényű, de hiányára, többletére érzékeny, más elemre nagyigényű, de nem olyan érzékeny a mennyiségének változására.

Tápanyagszükséglet = a tápanyag igényt kiszolgáló tápanyag mennyisége tápelemenként. A növény igénye alapján a talaj ellátottsága és talaj tulajdonságok, a tápelemek minősége, a környezeti viszonyoktól is függő tápelem mennyiségekből adódik. A hasznosítás, hasznosulás mértéke miatt mindig nagyobb, mint az igény, hiszen a tápelemek hasznosulása a legjobb, ideális körülmények között is csak megközelítheti a 100 %-ot. Mértéke rendkívül változó a talaj tápanyagszolgáltató képessége, szerves anyagok és műtrágyák hasznosulása függvényében. A technológiában a talaj ellátottsága, típusa, termesztési körülmények, tápanyag hordozó tulajdonságai és tápanyagigény együttesen határozzák meg.

Tápanyag hasznosulás =a tápanyag hordozóval kijuttatott tápelemek összes mennyiségének és a ténylegesen növekedésre, fejlődésre használódó részének aránya. Mivel a tápelemek egy részét ideális körülmények között sem veszi fel a növény, illetve a tápelemek egy része kimosódik, lekötődik, vegy más élőlények fogyasztják el a ahasznosulás csak az összes mennyiség kisebb-nagyobb része.

Fajlagos tápanyagigény = valójában tápanyag szükséglet műtrágya hatóanyagban kifejezve, amely a termésre számított, de a teljes növény által igényelt teljes tápanyag mennyiséget jelenti tápelemenként. A növény által felvett összes tápelem mennyiségből indul ki és átlagos hasznosulást tételez fel. Más tápanyagforrásnál annak hasznosulását kell figyelembe venni.

Tápanyagellátás = a növény tápanyagigényének közvetlen kielégítése a termesztési célnak megfelelően. A környezeti tényezők és a fejlődési folyamatok figyelembe vételével ellátja és irányítja a növényeket. A vízellátástól elválaszthatatlan, nagyon szoros összekapcsolódással kezelendő.

Tápanyag megosztás = a technológia fontos jellemzője a kijuttatás módja mellett, a tápanyag időbeni adagolását jelenti. A termesztés intenzitásával nő a pontos és indokolt mennyiség és összetétel kialakítása miatt a kezelések száma, tehát a növény „kis adagokkal történő etetése” valósul meg.

Komplett tápanyagellátási technológiája = komplett mikroelemes ellátást nyújt a termesztés minden fejlődési fázisában. A gyökér és klimatikus környezeti feltételek alapján egyszerre biztosítja a növények táplálását és irányítását, melynek célja a minél nagyobb és jó minőségű termés elérése. Az intenzív ternmesztés meghatározó eleme.

Komplett technológia szakmai alapjai = tulajdonképpen a tápanyagszükségletet módosító tényezők, talajvizsgálat, öntözővíz vizsgálat, növényápolás elemei, termesztési körülmények, termelő termesztési ismeretei, termesztés és öntözés műszaki feltételei, termesztett növény igénye, termésszint és termésminőségi elvárások.

Tápanyagellátási technológiák

Szilárd kijuttatású, egyszerűsített technológia = öntözött, kevésbé intenzív szabadföldi termesztésben, hideg hajtatásban javasolható, és legfeljebb közepes feletti termésszintre célszerű alkalmazni.

Szilárd kijuttatású intenzív technológia = intenzíven öntözött, nagy temésszintet elérő technológiában javasolt sűrűbb tápanyagmegosztással kivitelezett, nagyobb mértékben irányított technológia.

Intenzív tápoldatos technológia = elsősorban az intenzív, csepegtetett kultúrákban, nagy, vagy kiemelkedő termésszint eléréséhez javasolt, minden termesztési módban alakalmazható technológia mely részleteiben szabályozott, irányított.

Rosier technológiák = az új, felvételközpontú műtrágyaigény, illetve szükséglet szerint történő, a szaktanácsadással tervezett, csak a tényleg szükséges tápanyag felhasználásával kivitelezendő, komplett technológiák. A felhasznált tápanyag mennyisége, minősége, megosztása, okszerűsége miatt biztonságos, gazdaságos, hatékony és környezetkímélő.

Műtrágya választás szempontjai = oldódó, felvehető hatóanyag tartalom, összetétel és tápelemarányok, vízoldhatóság és feltáródás, tápelem formák (klóros, nitrát, szulfát, kelát, stb.), gyártástechnológia, szemcseméret és eloszlás, alapanyag minősége, stb, melyek alapvetően meghatározzák a műtrágya ár-érték arányát is. Vásárlói értelemben az olcsó nem biztos hogy jó is, illetve nem biztos, hogy a magas fogysztói árú termék drága.

Kertészeti Növények Komplett Tápanyagellátása
Zöldségnövnyek hiánybetegségei... könyv
Rosier műtrágya családok
Fosfitex