Talajminta és vízminta vételének szabályai

A vizsgálati eredmények csak megfelelő mintavétel esetén lesznek hitelesek a termesztő területre és az öntözővízre! A vizsgált mintának a terület egészére jellemző átlagot kell jellemezni, különben a figyelembe vett értékek, az azok alapján tervezett beavatkozások valótlanok lesznek.Gyakorlati tapasztalatok alapján el kell fogadnunk a laboratóriumok véleményét, mely szerint a vizsgálatok összes hibájának 80-90 %-a a mintavételnél elkövetett hibákból ered!

1. Talajmintavétel tápanyag-ellátottság megállapításához

Részletes szabályozását a 90/2008 (VII. 18.) FVM rendelet tartalmazza.

Tápanyag vizsgálatokhoz átlagmintát kell készíteni. Ennek jellemeznie kell az egész termesztő felületet és a vizsgált gyökérzónát. Ha jelentősen eltérő talajfolt, növénynövekedés tapasztalható, azt az átlagmintához ne keverjük. Külön vizsgáltassuk meg, hogy a javítást megfelelően elvégezhessük.

Az összegyűjtött pontmintákat alaposan keverjük össze, és kb. 1 kg-ot tegyünk egy műanyag zacskóba. Egy átlagminta legalább 15-20 pontmintából, tehát 15-20 leszúrásból származó talajmennyiségekből áll. A pontmintákat különböző mélységből vehetjük. A felső 5 cm-t ne keverjük a mintába.

Lássuk el mintajelöléssel /alkoholos filccel, vagy azonosító cédulával, amit kívülről kötünk a zacskóhoz / melyen a terület azonosítása, minta azonosító jele, mintavétel mélysége, a vizsgálat célja, gazdálkodó adatai szerepeljenek és így küldjük a laboratóriumba vizsgálatra.

A mintavétel ideje

Általános ellátottság megítélésére optimális egy elvégzett trágyázás után legalább100 nappal, szervestrágyázás után legalább 6 hónappal közepesen nedves talajon.

Nem mintázzuk

A táblaszéleket, forgókat, víznyomott területeket, a trágya és szalmakazlak, egyéb anyagok tároló helyeit (talajjavító, műtrágya, stb.)

Hajtatásban

Azonosan kezelt, azonos kultúrákból készíthető átlagminta. A leszúrásokat 20-25 cm mélyen, mozaikszerűen végezzük a teljes területen egyenletes elosztással. Azonos művelésű és talajú több kisebb házra is készülhet átlagminta. Csepegtetésnél a csepegtetőtől legalább 15 cm-re, ferdén a gyökérzónába szúrva vegyük a mintát.

Szabadföldön

Legfeljebb 5 ha, azonosan kezelt, azonos kultúrában készítsünk egy átlagmintát. A terület két átlója mentén végezzük 25-30 cm mélységig az egy vonal mentén legalább 20-25 leszúrást.

Ültetvényeknél

• Telepítést megelőző vizsgálathoz a jogszabályban foglaltak szerint kell mintát venni
• Fenntartó trágyázáshoz gyümölcsfáknál és szőlőben 0-30 és 30-60 cm mélységben, bogyósoknál 0-20 és 20-40 cm mélységben mintázzunk.

Támrendszeres ültetvényekben

A mintát a sorokban történő leszúrásokkal készítsük.

A minták mellé tegyünk kitöltött adatlapot vagy kísérő levelet egyéb termesztési, műszaki információkkal, ha részletes tápanyag technológiára is szükség van. Ez tartalmazza a termesztendő növény fajtáját, kijuttatási módot, öntözési adatokat stb. és a pontos címet, ahova az eredményeket kérik, elérhetőséget, ha egyeztetni kell.

2. Öntözővíz mintavétel

• Fúrott kútból csak néhány perces folyatás után vegyünk mintát. Hosszabb állás után a minta nem megbízható. Egy 1-1,5 literes műanyag flakont öblítsük ki a kútvízzel, és töltsük tele teljesen, hogy ne maradjon levegőbuborék.
• Állóvízből a tejes mélységből kell egy széles szájú edény segítségével meríteni, húzott mintát venni, ami az átlagos minőséget reprezentálja. Amennyiben vízcsere jellemző, a vizsgálatot szükség szerint meg kell ismételni.
• Folyóvízből történő öntözésnél az állandó változás lehetőségét figyelembe véve kell a vizsgálatra az állóvíznél alkalmazott húzott mintát venni.

3. Gyökérzóna, paplan kivonat

A hidrokultúrás tápoldat korrekcióhoz szintén a termő területet, illetve gyökérzónát reprezentáló mintát vegyünk. Paplankivonatot a fecskendővel, gyökérközeget pedig arra alkalmas eszközzel több paplanból, konténerből.