Zöldségtermesztés tápanyagellátás alapjai

Az intenzív zöldségkultúrák komplett tápanyagellátásának programjai

Az intenzív kertészeti termesztésben a tápanyagellátás helye nem kérdéses. A korszerű tápanyagellátásnál az életfolyamatokhoz szükséges tápelemek biztosítása és a tápelemekkel történő szabályozás lehetősége emelhető ki a termesztési gyakorlat számára.

Az ellátás összetett feladatát meghatározó fontosabb szempontok röviden:

• a növény igénye, a fejlődési fázisok lehetőség szerint pontos követésével,
• a gyökérközeg tápanyag ellátottsága, fizikai és kémiai jellemzői,
• az aktuális környezeti feltételek, klimatikus tényezők,
• az állomány állapota, és a termesztési célnak megfelelő növényirányítás.

A technológia felépítésének szempontjai, lehetőségei és jellemzői

A tápanyagellátás számtalan kivitelezési lehetősége közül a termesztés jellemzőinek megfelelően körülírható technológiák alakultak ki. A kertészeti termesztésben az elemek kombinációi alapján a jelenlegi gyakorlatban három rendszer használata általános.

A hagyományos műtrágyás termesztés modern változata az egyszerűsített technológia, melyben a megosztott szilárd kijuttatás jellemző. Az intenzív árutermesztő kertészetekben a kombinált tápoldatos termesztéses technológia tekinthető talán legelterjedtebbnek a világon is. A legmagasabb szintet pedig a komplett tápoldatos termesztés jelenti, legyen az tajon, illetve talaj nélkül valamilyen termesztőközegen.

Egyszerűsített technológia:

• közepesen intenzív, öntözött termesztésben ajánlott,
• szilárd kijuttatású technológia, kivétel az ültetés tápoldatos beöntözése
• lehetőség és feltételek szerinti alap, starter és fejtrágya megosztással történik,
• technológiai javaslat szerinti lombtrágya kiegészítéssel.

Kombinált tápoldatos technológia:

• minden intenzíven öntözött, elsősorban csepegtetett és mikroszórós állományban alkalmazott,
• kombinált technológia, szilárd alap és/vagy szilárd startertrágyázással,
• a teljes tenyészidő alatt komplett, vagy kiegészítő tápoldatozással az ültetéstől kezdve,
• lombtrágya kiegészítéssel szükség, és technológiai javaslat szerint.

Komplett tápoldatos technológia:

• teljes értékű tápanyagellátás, hidrokultúrás szintű tápoldatozás alkalmazása,
• talajra és inaktív közegre speciálisan összeállított receptúrákkal történik a kivitelezése ,
• teljes tápelem sort folyamatosan és szabályozottan biztosítja az egész tenyészidő során,
• szabályozottsága folyamatos és a legmagasabb szintű, (összetétel, EC, pH)
• lombtrágya kiegészítées szükség, és technológiai javaslat szerint.

Rosier komplett technológiák ajánlása zöldségtermesztésben

Szilárd kijuttatású technológia

Felülről öntözött, kevésbé intenzív termesztésben alkalmazható technológia. A műtrágya a felületre kerül ki. Célszerű bedolgozni mélyen, közepesen mély,en vagy sekélyen. A tenyészidőbeni kijuttatást öntözés előtt kell elvégezni hogy az öntözéssel a gyökerekhez jutás biztosított legyen. Alapját a melegen granulált, külömböző összetételű Rosafert komplex műtrágyák képezik, melyeket mono készítmények kiegészítésével a vizsgálatnak megfelelő precíz tápelem mennyiségeket tudunk kijuttatni.

Egyszerűsített szilárd technológiát kiegészítő, alkalmanként öntözött kultúrában, kevesebb, 1-3 kezeléssel végezzük, és elsősorban kötöttebb talajokon javasoljuk. Csak alapkezelést az extenzív, külterjes kultúrában végzünk. A kötött talajokon az alptrágyázáson kivül alapvetően csak egy nitrogén jellegű fejtrágyázást végzünk. Laza talajokon ezen felül még legalább egy minőségjavító fejtrágyázás történik. A tenyészidő hossza szerint a kezelések száma emelkedhet.

Intenzív szilárd technológia rendszeresen öntözött intenzív termesztésben a kezelések száma sokkal több, 4-6 kijuttatással osztjuk meg a tápanyagot, illetve ezzel irányítjuk a fejlődést. A lazább talajokon történő magasabb szintű termesztéshez ajánljuk elsősorban, ahol a tápanyag mozgása nem akadályozott. A kezelések számát a tenyészidő hossza alapvetően befolyásolja. Sem túlzottan nagy, 300 kg/ha feletti, sem túl kicsi, 100-150 kg/ha alatti komplex műtrágya adag választása nem célszerű. Intenzív öntözés mellett, sekély bedolgozással az oldódás optimális és folyamatos ellátást biztosít az állománynak.

Intenzív tápoldatos technológia

Esősorban a csepegtetett kultúrákban, vagy egyéb mikro öntözéssel végrehajtott technológia. Kombinált kijuttatású technológiában szilárd alaptrágyázás, vagy indító trágyázás után a teljes tenyészidő ellátását jelenti. Az ellátás folyamatos és az összetétel, töménység, kémhatás is szabályozott. Alaptrágyázás nélküli termesztésben komplett tápoldatos ellátással kerül ki a tápelemek tejes mennyisége.

Kiemelkedő termésszint eléréséhez alkalmas termesztésben javasoljuk szabadföldön, hajtatásban egyaránt. A kis műtrágya mennyiséggel készített alacsony töménységű tápoldatból a vízigénynek megfelelő mennyiséget célszrű kijuttatni. Kertészeti termesztésben ez általában 0,08-0,1 % töménységet jelent.

Tápanyag és vízellátásban kiemelhető kritikus pontok

Palántanevelés: a gyökeresedés, indulás, dinamikus fejlődést megalapozó minőséghez harmonikus tápanyagellátás és szakszerű öntözést igényel. Meghatározó a növekedési ütem megtartása, a megnyúlás megakadályozása. Az ellátás közvetlenül felvehető legyen. A mikroelem ellátás az élettani folyamatokhoz, növekedéshez, virágképződéshez pontos legyen. A kiültetés előtti magasabb foszfor tartalom az intenzív gyökeresedéshez, az emelt töménység az edzéshez, valamint a megnyúlás megelőzéséhez szükséges.

Gyökeresedés, kötődés és élettani folyamatok: foszfor ellátás az alapkérdés, hiánya gyakran a rossz tápelem arányok miatt lép fel, ezért a starter és folyamatos, arányos ellátás az indulás után is fontos az intenzív technológiában.

Hajtás és levélfejlődés, termésképződés: kiemelhető a kalciumellátás, hiánya elsősorban hajtáscsúcs, levélszél és/vagy a bogyó csúcsrothadását - csúcsszáradását okozza, mert a termés legérzékenyebb hiányára. Tüneteit gyakran erősítik a tápanyagellátás és az öntözés hibái. A gyökeresedés végétől az első néhány kötés időszaka a legérzékenyebb, mert a levél leköti. Kalciumhiány: csúcsszáradás tünete mindig a termés, bogyó bibe felőli végén már az egészen kisméretű bogyón jelentkezik. Túladagolása: káros, túlzott mennyisége a kémhatást emeli, a tápelem antagonizmussal élettani zavarokat okoz.

Intenzív növekedés kezdete, virágképződés: meghatározó a mikroelem ellátás, elsősorban cink a növekedés, bór a generatív folyamatoknál, illetve minden más tápelem az élettani folyamatoknál.

Terméskötődés: a termesztés sikerét közvetlenül befolyásolja. A környezeti tényezők összetett hatásán belül (hőmérséklet, páratartalom, besugárzás, stb.) tápanyag ellátástól, kiemelten mikroelemek szintjétől is függ. A körülmények először a virágképződést, majd a beporzást és végül az ezekből adódó kötődést mint meghatározó életfolyamatokat együtt kell kezelni.

Intenzív növekedés: magnézium, kén és vas ellátás a fehérjeképződés és a fotoszintézis fenntartásához, melyek a növekedés és termésmennyiség meghatározói. Növekedés leállásának leggyakoribb okai: alacsony nitrogén szint, szárazság, elégtelen páratartalom, gyenge tápanyagellátás, gyökérvesztés, túlterhelés, stb.

Intenzív hajtás és termésnövekedés időszaka: a nitrogénellátás szabályozásával, a növény felépítését, gyakran koraiságát és termés minőségét, mennyiségét is legerősebben befolyásoló elem. Ellátásánál a tenyészidőszak első fele meghatározó, a kezdeti jó nitrogén-ellátás javítja a koraiságot is. Nitrogén hiánynál: a növekedés gyenge, a termések minősége erősen leromlik. Nitrogén túltrágyázás: vegetatív túlsúlyt okozza, a bogyók minősége romlik, az érés lassú lesz.

Teljes fejlődési időszak, kiemelten a termésérés alatt: meghatározó a káliumellátás, biztosítja a jó vízháztartást, a növények jobb ellenálló képességét. Nem csak a piros, de minden fajtánál a jó érésütemet, a bogyók szállíthatóságát és pulton tarthatóságát, tehát általában a termés minőségét. A nitrogénnel kialakult aránya erősen befolyásolja a növekedés ütemét, jellegét. Hiánya és túladagolása is zavart okoz. Kálium hiány: vízforgalom és élettani folyamatok, növekedés zavara, termés minőségromlás termés mennyiségének csökkenése. Kálium túlsúly: a bogyók aprók, erős sárgás színnel érnek.

Tápelemigény és érzékenység

A tápelemeket, és azon belül a mikroelemeket illetően is jelentős különbségek vannak az egyes zöldségfélék általános igénye és érzékenysége között. Fontos megemlíteni a tápelem igény, így mikroelem igény és érzékenységnél, hogy az nem kötődik a felvett mennyiséghez, és nem kapcsolható az az egyes növényekben tapasztalható sokszor igen nagy eltérésékhez. Gyakran a kisebb mennyiséget felvevő növények sokkal érzékenyebbek a hiányra.

Tápelem érzékenység alatt a hiány, vagy túladagolás esetén bekövetkező reakciókat értjük. A már csekély hiány, vagy túladagolás esetén tünetet mutató növényeket tekintjük érzékenyeknek. Azonos tápelem igényű növények között tehát lehetnek érzékenyebbek, melyek ellátására sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani. Tápanyagellátás szempontjából az adott tápelemre érzékeny növények esetében a műtrágya reakció sokkal erősebb, illetve a káros elemek hatása erősebb.

Az intenzív zöldségtermesztésben jellemzően használt hibrid fajtákat kevés kivétellel általánosan tápanyag érzékenynek tartjuk, mert teljesítményükhöz feltétlenül szükséges a kedvező makro-, és mikroelem ellátás is, hiszen az életfolyamatok akadályozása jelentős mennyiségi és minőségi kiesést okoz.

A nemzetközi szakirodalmi adatok elég részletesen tartalmazzák a zöldségfélék igényét, érzékenységét, melyeket célszerű a termesztés során figyelembe venni. Az ellátás fontosságát, folyamatosságát, valamit a túladagolás veszélyeit illetően is. A mikroelemekre talán fokozottan érvényes az optimum törvény, azaz hogy a túl sok is káros. Egyes mikroelemeknél pedig különösen vigyázni kell a túladagolással az optimális és mérgező mennyiség közelsége miatt. A gyakorlatban is sokszor találkozunk éppen emiatt, a bór, réz, vagy ritkábban cinkmérgezéssel, mert a kis optimális mennyiség többszörösét is könnyen kijuttathatjuk. Tehát könnyen megeshet, hogy a kertész "túlszereti" a növényeit.

A magasabb igényű, alacsony ellátottságra érzékeny, és a mikroelem kezelésre jól reagáló zöldségnövények (BERGMANN, 1992 nyomán)

A közepes igényű, alacsony ellátottságra kissé érzékeny, és a mikroelem kezelésre mérsékelten reagáló zöldségnövények* (BERGMANN, 1992 nyomán)

*Megjegyzés: A cinkre: cékla, paradicsom, hagyma reagál közepesen.

A kertészeti növények bórérzékenysége, szakirodalmi adatok alapján

Öntözővíz biztonságos felhasználása a bórtartalom figyelembe vételével; mg/l (BERGMANN, 1992 nyomán)

A zöldségnövények Ca-, Mg-, S és mikroelem igénye, érzékenysége hiányukra