Szilva komplett Rosier tápanyagellátása

Minta technológia, általános feltételekkel. Eltérő körülmények esetén korrekció szükséges.

A szilva Rosier tápanyagellátása a kertészeti termékekre fejlesztett komplett termékekre épül, melyek a létfontosságú tápelemeket tiszta formában, vivő és ballasztanyagok nélkül tartalmazzák. A technológia a teljes tápelem ellátásra törekszik, melyben a kultúra igényét optimálisan elégíti ki, ezzel gazdaságosan, felesleges költségek és környezetszennyezés nélkül ad hatékony megoldási lehetőségeket a különböző adottságú termesztéshez.

Általános jellemzők

Nagyüzemi, de főként kisüzemi és házi kerti termesztésben népszerű gyümölcs. Termesztési terület zsugorodik. A szilva területe valamivel nagyobb a kajsziénál, 7.000 ha alatt van, nagy része szórvány területeken. A fiatal ültetvények területe kisebb az őszi és kajszi barackénál.

A szilva jól fejlődik a televényes, meszes homok, vagy meszes öntéstalajokon, de a homokos és az agyagos vályogtalajokat egyaránt kedveli. Tápanyagszükséglet szempontjából elsősorban a N-, K-, Ca-, és Mg- ellátásra kell gondot fordítani. Mészkedvelő. Kémhatás (pH): határértékeik 6,2 - 8,2 között, optimumuk 6,5-7,0 pH érték.

A tápanyagellátás kritikus pontjai

A tápanyagfelvétel legintenzívebb szakaszai a hajtásnövekedés, gyümölcsfejlődés és gyümölcsérés időszaka. A gyümölcsérés előtti időszak a rügydifferenciálódás miatt a következő év termésének is a megalapozója. Tehát a jó víz és tápanyagellátás a folyamatos termésbiztonságot jelenti.

A különböző fejlődési szakaszokban a tápanyag és vízellátástól függő legfontosabb tényezők:

• Nyár közepéig – a hajtásnövekedés, gyümölcs-növekedés és rügydifferenciálódási időszak jó ellátására van szükség. Ez meghatározza, befolyásolja, következő év termését is. Az időszak ellátását Rosafert, alaptrágyázással, majd laza talajokon nitrogénes komplex fejtrágyázással tudjuk biztosítani.

• A nyár végi ellátás a termőrészek beérését, a következő év termésmennyiségét, és a fagytűrő képesség növelését, azaz a termesztési kockázat csökkentését segíti. így pl. Laza talajokon, a termésérés előtti kálium túlsúlyos fejtrágyázással a termés minősége, szállíthatósága javítható, a vesszők beérése jó lesz.

Tápelemek szerepe, felvétele, jelentősége

Nitrogén szerepe:

• Kedvező hatású a termékenyülésre és a kötődésre, de a gyümölcs méretét nem növeli.
• Hatással van a következő év terméshozamára, fa növekedésében meghatározó szerepet tölt be.
• Pozitívan befolyásolja a törzs-, ág- és vesszőméretet, továbbá megfelelő ellátottságnál azok télállóságát is. A nyárvégén, időben kijutatott nitrogén hatására tavasszal magasabb lesz a fákban a N-koncentráció. Ez a hajtásnövekedés mellett a gyümölcsfejlődés első, N-igényes szakaszát is segíti.

Foszfor:

• Általános élettani szerepet tölt be, hiányára a növekedés lelassul, a gyökér növekedése gátolt.

Kálium:

• A nitrogénnel együtt termésnövelő hatású, a termés minőségének meghatározója.

• Segíti a termőrügy-differenciálódását, jobb a virágzás, kevesebb a gyümölcshullás
• Befolyásolja a termés mennyiségét és részben a méretét is
• A gyümölcsök keményebbek, ízesebbek, jobban tárolhatók lesznek.

Magnézium hiányára termés csökkenéssel reagál.

Kalciumhiányra:

• Jellemző az őszibaracknál a fiatal levelek a csúcstól kezdődően elhalnak, majd az erek elhalása miatt a levelek torzulnak.

Vas hiánya:

• A növekedésre, télállóságra, vízgazdálkodásra hat negatívan.

Bór:

• Elsősorban a kötődést, a gyümölcs minőségét befolyásolja, de a levelek és hajtás növekedését is befolyásolja.
• a szilvánál a gyümölcs felreped, a színeződés rossz, a kötődés gyenge, a fiatal levelek kicsik maradnak, sárgulnak, a hajtáscsúcs elhalhat. A cinkhiány általános tünete az aprólevelűség és a rövid ízközök miatt kialakult rozettás levélállás.
• A levek fő és oldalerei zöldek maradnak, a gallyak törékennyé válnak.
• Hiánya a virágzásra és a terméskötésre is rossz hatással van. A gyümölcshúsban barna foltok keletkeznek.

Réz:

• Hiánya könnyen jelentkezik, jelzőnövénye a szilva.Klór többlete gyakran okoz rendellenességet a kajszi és őszibaracknál.
• A legérzékenyebb az őszibarack, de a többi csonthéjason is gyakori a levélszélen kezdődő perzseléses tünet.
• A levélzet lehullhat, a gallyak elhalnak, a virágzás, gyümölcskötés sokkal gyengébb a normálisnál. Ezt az érzékenységet a műtrágya kiválasztásánál mindenképpen figyelembe kell venni, ezért lehetőleg szulfát alapú kálium műtrágyát használjunk, mint a Rosafert család.

A szilva táplálkozási zavarainak összefoglalása

N-hiány

• a kéreg vöröses-lilás
• levelek sárgásak, majd vörösödnek és lehullnak
• gyümölcs apró és torz

N-túladagolás

• rossz íz és szállíthatóság, fogékony, érzékeny, fagyérzékeny a növény

K-hiány

• virágképzés gyenge, a gyümölcs kisebb

Ca-túladagolás

• leggyakrabban a Ca antagonizmusa miatt "mész klorózis", azaz vashiány tünetei jelentkeznek.
• más mikroelemek hiánytünetei is jelentkezhetnek, mert a túlzott Ca tartalom egyaránt gátolja a Mg, B, Mn, Zn és Cu felvételét is. (A természetes Ca tartalom is lehet termesztést kizáró ok).

Bórhiány

• a gyümölcshúsban elhalások, barna foltok vannak, töpped, egyenetlenül érik
• a termés színeződése gyenge, piros marad, ízetlen, felreped,
• a levelek aprók, sárgulnak, a hajtáscsúcs elszárad

Rézhiány

• A szilva Cu-hiány jelzőnövény.
• A hiánytünetek a levelek növekedésének leállásával, a levélszél felpördülésével és levélhullásával jelentkeznek.
• Hajtás csúcsszáradás és "boszorkányseprűség" is kialakul.

Vashiány

• A jellegzetes vas klorózis a hiány (tényleges, vagy relatív) mértékétől függően alakul ki és az egész növény elsárgulhat.
• A levelek elhalása, lehullása és a gallyak elhalása indul meg.
• A levelek sárgulása a legfiatalabbaknál kezdődik.

Mangánhiány

• A finom érközi klorózis nagyon hasonlít a kezdődő vashiány tünetére, de a Mn-hiány nem a legfiatalabb leveleken kezdődik.
• Először márványozott sárgulás kezdődik a fő és oldal erek mentén.
• A sárgulás erősödésével hálós klorózis alakul ki "zöld erekkel", majd sárgásfehér pettyezettség is jellemző.
• érzékeny a hiányra.

Cinkhiány

• Az aprólevelűség általános tünet és rozettás a levélállás a rövid ízközök miatt.
• A kis levelek teljesen sárgultak, mereven felállók, merevek, görbültek, töredeznek.
• A fő és oldal erek zöldek maradnak. A gallyak törékenyek.
• A virágzásra és terméskötésre is rossz hatással van

Rosier fenntartó trágyázás

• Tartalék tápanyag feltöltés: Rosafert granulált komplex család megfelelő összetételű tagjával, hosszabb időre szóló, lassan oldódó, „biztonsági” tápanyagként.
• Lombtrágyázás: Rosasol komplexek és Fosfitex lombtrágya oldatokkal, Rosier mikroelem kelátokkal, azonnal felvehető tápelemek kijuttatása a levelekhez, és a fiatal gyümölcsöknek
• Növényvédelmi kondíció javítása Fosfitex kezelésekkel
• A mikroelem hiányok gyógyítására a Rosier kelatizált mikroelem kiegészítést javasoljuk.

Lombtrágyázással történő kiegészítés élettanilag jelentős a hiánytünetek megelőzésében, a lombozat kondicionálásában és a termés minőségének javításában. A szilva Rosier komplett technológiája elősegíti az ültetvény termőképességének minél jobb kihasználását, javítja termésbiztonságot és termés minőségét, tárolhatóságát, s emellett a környezetvédelmi előírásoknak is megfelel.

Tápanyag vizsgálatban az intenzív komplett ellátást klórmentes NPK alaptrágyázást, 2x50 kg/ha komplett tápoldatozást, és komplett NPK lombtrágyázási programot alkalmaztak, 6 lombtrágyázással. Az üzemi kezelésben klórmentes alaptrágyázás, 2x50 kg/ha NPK komplett tápoldatozást, és 6 vegyes lombtrágya kezelés szerepelt. Az eredményekben az intenzív komplett programú kezelés kiugró koraisága döntő jelentőségű volt a mennyiségben, de főként az árbevétel többletben.

Alaptrágyázás

A talaj tápanyagkészletének feltöltése, valamint a felvehető induló ellátás érdekében végezzük, és a szükséges tápanyag 30-80%-t alaptrágyaként juttatjuk ki technológiától függően. Hagyományos szilárd kijuttatású, nem, vagy csak kiegészítő öntözéses termesztésben az összes mennyiség 60-80 % az alaptrágya, és csak nitrogén fejtrágya kerül ki tenyészidőben. Kötött talajon is hasonló megosztást kell alkalmazni a korlátozott fejtrágya hatékonyság miatt. Intenzív technológiában inkább az 50 % alatti alaptrágya mennyiség jellemző, és a tenyészidőben kerül ki a tápanyag mennyiségének nagyobb része.

A Rosafert műtrágyák klórmentesek, a tenyészidőszakban hosszú ideig szolgálnak tápanyaggal, a NPK hatóanyagon kívül minden fontos mikroelemet is pótolnak. Az alaptrágyázást a talaj tápelem ellátottságának függvényében, valamint a technológia tápanyag megosztásának függvényében végezzük. Intenzív technológiában a magasabb foszfortartalmú komplex javasolt, ha starter kezelést nem végzünk. A magasabb nitrogén tartalom homoktalajon, illetve akkor indokolt, ha a nitrogén fejtrágyázás például öntözés hiányában bizonytalan.

Komplett alaptrágyázás

Kiegészítő kalcium és egyéb tápelem a talajvizsgálat alapján

Fejtrágyázás

A szilvában fejtrágyázás teszi lehetővé a terméskötődés, a tavaszi fagykár, a termés terhelésével összhangban történő okszerű tápanyagellátást. Az alacsony termésű években, fagykár, tavaszi fagy, stb., az alaptrágya mennyiségén túl csak minimális, kondicionáló, fenntartó komplex trágyázásra van szükség. Erős terhelésű évben a jó minőségű termés tápanyag szükségletét, valamint a fák kondíciójának megtartását lényegesen nagyobb mennyiségű tápanyaggal elégíthetjük ki.

Egyszeri nitrogén kijuttatásra kötött talajon is szükség van. Időzítése a virágzás előtt 2-3 héttel történjen. Laza talajon a megosztott kezelés javasolt intenzív termesztésben, és szükség szerint még az őszi kezelésre is hagynunk kell egy kisebb adagot.

Nyár közepéig, kis dió méretű gyümölcs, a nitrogén és kálium ellátás a fa életében döntő jelentőségű. A nitrogén a növekedést és a következő év terméshozamát, a kálium a rügydifferenciálódást és a fagytűrő képességet határozza meg. Ez az időszak a gyümölcsnövekedés, hajtásnövekedés és rügydifferenciálódás együttes szakasza. A hiányos táplálás esetén a rügydifferenciálódás nem megfelelő, ezért a következő évben csökken a termés, a fa „kihagy”. A termés tápanyag-elvonása miatt a vesszők és a rügyek tápanyag-hiányosak lesznek. Ezek a részek későn érnek be, és fagyérzékenyek. Tehát egy rosszul táplált esztendő tönkre teheti több év eredményét is. Ezért a tápanyagellátás szempontjából kritikus időszaknak, öntözetlen körülmények között élettani és főleg az időjárási tényezők miatt, a nyár közepe és vége mondható.

Nyár végén, még a vegetáció leállása előtt kijuttatott nitrogén a nagy terhelésű években játszhat szerepet. A vesszők, a termőrészek beérését, a következő évi termésmennyiséget és a fagytűrő képességet is jelentősen javítja. Mennyisége az összes nitrogén szükséglet 20-25 %-a is lehet.

Tápoldatozás

A szilvában a tápoldatozás jó lehetőség a növény vízigényének kielégítésére, és a tápanyagellátásra. A tápoldatozással a tenyészidőszakban a tápanyag mennyiség egy részét, a körülmények ismeretében a leghatékonyabb és a legcélszerűbben lehet felhasználni (vagy megtakarítani!). A termő fák intenzív tápoldatozásához, a virágzás végéig hetente 0,7-1,3 dkg/fa, virágzás után július végéig hetente 1,6-2,4 dkg/fa komplex műtrágya szükséges. A 0,05- 0,07 % tápoldat mennyisége (0,5-0,7 kg/1000 l) a nyári hónapokban 3-10 mm/hét.

Az alacsony humusz- és tápanyagtartalmú talajon álló, tiszta vízzel öntözött és a tápoldatozott ültetvényeket összehasonlítva, a június – augusztusban történő tápoldatos öntözés hatására, 40-80%-os virágtöbbletet is el tudunk érni. Ezt a komplex hatás, és egyszerre több tényező kedvező hatásának, kölcsönhatásainak érvényesülése eredményezi.

Tápoldatozás alaptrágyázott talajon intenzív, termő csonthéjas gyümölcsösben

Tápoldatozás legkésőbb július közepéig történjen, kései fajtáknál. Nyárvégi nitrogénkezelés adagja az állomány terhelésétől függ. Jelentéktelen terhelés esetén nem kell, nem szabad kijuttatni.

Lombtrágyázás

A szilvában lombtrágya formájában kijuttatott tápanyag közvetlenül és azonnal hat. A talajban való kimosódás, megkötődés veszélye nem áll fenn. Hatása kevésbé vagy egyáltalán nem csapadékfüggő. Öntözetlen körülmények között az egyedüli módszer az átmeneti makro- és mikroelem hiányok vegetációs időn belüli mérséklésére.

Az első lombtrágya kezelések a lomb védelmének erősítésére, majd a termés kötődésének javítására irányulnak. A csonthéjasok a cinkhiányra általában érzékenyek, ezért az intenzív növekedés időszakában kijuttatott, emelt cinktartalmú komplett mikroelemes Rosasol 30-10-10 mikroelemes lombtrágya kielégíti, illetve kiegészíti a csonthéjasok cinkigényét. Tavasszal a virágzás előtti csekély lombfelület miatt ősszel végezzünk bóros lombtrágyázást, ami alkalmas a fák bórral való feltöltéséhez, ezzel a következő évi gyümölcsök terméskötését segítjük elő Smaragd Turbó Kötődésjavító, korábban Rheobor és Rosasol 23-7-23 komplex kombinációjával.

Érés kezdete előtt a gyümölcs egyöntetű érés elősegítése érdekében a Rosasol 3-5-40 lombtrágyát kell alkalmazni. Azonosított mikroelem hiánybetegségek kezelésére, és gyors gyógyításában és megelőzésében a Smaragd Turbó mikroelem oldatok nagy segítséget jelentenek.

A Smaragd Extra, korábban Fosfitex bioaktív lombtrágya a növényvédő szereket kiegészítve, azok hatását felerősítve, kiváló lehetőséget nyújt gombabetegségek elleni védekezésben. Adagja 2,5-3 l/ha, nagy permetlé mennyiséggel (400-1000 liter/ha oldattal). Virágzás végétől kezdve havonta egyszer alkalmazzuk.

Szilva lombtrágyázási programja, 7-10 naponként a növényvédelemmel együtt

A permetlé készítésekor a Rosasol és egyéb lombtrágyát mindég utoljára és feloldva keverjük be. A keve-rési próba elvégzése minden új összetétel estén szükséges.